Megszólalhatnak a fanfárok, élesítheti a kormányzati sikerpropaganda a jó előre elkészített dicshimnuszokat, az EU-ból utolsóként végre Magyarországon is egy számjegyű lett az infláció.

A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis most tette közzé az októberi adatot, e szerint pontosan 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Ha nem a tavaly ilyenkorival hasonlítjuk össze az árszintet, hanem az egy hónappal ezelőttivel, akkor azt kapjuk, hogy szeptemberről októberre 0,1 százalékkal olcsóbb lett az élet.

A mostani szinten az inflációnk utoljára 2022 áprilisában járt.

Orbán Viktor még januárban, amikor 25 százalék fölött járt az infláció, meghirdette, hogy az év végére egy számjegyűre le kell vinni – azt már akkor is megírtuk, hogy

ezzel annyira biztosra ment, mint ha azt ígérte volna meg, hogy tavasszal később lesz naplemente, mint a tél közepén.

És az is mindenképp igaz, hogy még a mostaninál jóval alacsonyabb, 6-7 százalékos infláció is nagyon magasnak számítana, és a teljes magyar gazdaság számára káros lenne, miközben semmilyen stratégia nem látszik arra, hogy az MNB 2-4 százalékos célját hogyan akarnák elérni.

Szóval azon tényleg nem sok mindent kell ünnepelni, hogy a tavaly őszi, nagyon magas szinthez képest már csak nagyjából tizedével mentek följebb az árak. De az a furcsa helyzet van, hogy a kormány sikerpropagandája valamelyest tényleg segítheti a gazdaságot: ha az emberek elkezdik elhinni, hogy érdemben lassuló pályán marad az infláció, akkor talán kicsit jobban mernek majd költeni, a bértárgyalásaikhoz is így állnak hozzá, és így valóban kisebb lehet az áremelkedés.

Ez persze nem egy gyors folyamat lesz – az elmúlt másfél évben az emberek felélték a tartalékaikat, és rosszak az emlékeik a drágulásról, úgyhogy nem egyik pillanatról a másikra kezdenek el költeni, amint elolvassák majd a híreket az egy számjegyű inflációról. De amikor majd újra felpörög egyszer a fogyasztás, akkor az egy fontos lépés lehet ahhoz, hogy kijöjjön a magyar gazdaság a gödörből.

Annak, hogy ennyire lelassulhatott az infláció, négy fő oka van:

• tavaly októberben a forint történelmi mélyponton járt, 434 forintba is került egy euró, most már ennél sokkal jobb a helyzet, vagyis a külföldről behozott áruk és alapanyagok nem annyira drágulnak,
• az élelmiszerek korábbi durva áremelkedése megállt, és mivel az tavaly szeptemberben durvult be igazán, most már egy alapból magasabb árszinthez hasonlítjuk a mai árakat,
• az üzemanyag legalább szeptemberről októberre olcsóbb lett (3,8 százalékkal), és ugyan még így is sokkal drágább, mint tavaly ilyenkor volt, legalább nem annyira sokkal, mint egy hónapja,
• és ami a legbonyolultabb: tavaly ősszel az energiaárak extrémen magasak voltak, most már ahhoz képest jókora csökkenést mér a KSH – ez a módszertan legvitatottabb része, hiszen a gáz vagy az áram nem lett olcsóbb, de a KSH úgy kalkulál, hogy sokkal többen férnek most be a rezsicsökkentési fogyasztási határ alá.

Részletesen a következőképp állt össze az adat:

• az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal nőtt átlagosan a tavaly ilyenkorihoz képest,
• az „egyéb cikkek, üzemanyagok” nevű csoport, benne a benzin mellett gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 16,5 százalékkal drágult (ezen belül az üzemanyag 30,2-vel),
• a szolgáltatások ára 13,2 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és dohányáruk 11,6 százalékkal drágábbak,
• a ruhák 7,8 százalékkal,
• a tartós fogyasztási cikkek mindössze 0,7 százalékkal,
• a háztartási energia pedig 16,1 százalékkal jött ki olcsóbbra, mint egy éve (ide véve azt is, hogy a KSH szerint megnőtt a rezsicsökkentett energia aránya).

Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorral mindenki kiszámolhatja a saját vásárlási szokásai alapján, hogy az ő saját inflációja mekkora.

HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!

Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.

Európai szinten valószínűleg továbbra is a mienk marad a legnagyobb infláció – az EU 27 tagállama közül eddig 21 adta ki a maga adatát, a második legnagyobb a magyar szám után a 7,8 százalékos szlovák infláció. Az eurózóna átlaga 2,9 százalék, az egész EU-é ennél valamivel magasabb lesz, amint meglesz arról is minden pontos szám.

A GKI egyébként épp a héten mutatta be azt a felmérését, hogy az átlagos magyar 30 százalékosnak érzi az inflációt. Ez brutálisan hangzik, de valójában egész jól passzol egy régi nemzetközi trendbe: ahogy több kutatás is kimutatta, ha azt kérdezzük az emberektől, hogy mekkorának érzik az inflációt, nagyjából a valós adat dupláját mondják be a legtöbben, tökéletesen függetlenül attól, hogy melyik országban élnek és épp mekkora ott az infláció, és még egy kicsit magasabbnak mondják akkor, ha épp az élelmiszerek drágulnak nagyon.

Azt gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy amikor a KSH kiadja majd a szeptemberi és az októberi kereseti statisztikáit, akkor végre azt láthatjuk, hogy a fizetések újra jobban nőnek, mint az árak. Nyilván a legtöbbeknél majd az új év elején emelik majd a fizetést, de az, hogy a reálbérek emelkedjenek, egy nagyon fontos lépés lesz ahhoz, hogy újra merjenek az emberek vásárolni. A mostani kiskereskedelmi adatokon ugyanis azt látjuk, hogy aminek csak lehet, visszafogják a magyarok a fogyasztását, így aztán nem csoda, hogy rosszul teljesít a gazdaság. Az élelmiszereknél ez inkább a lefele vásárlást jelenti, a tartós cikkeknél viszont inkább elhalasztják a vásárlást. Így jöhetett ki az, hogy például a bútor- és műszakicikk-üzletek kasszáinál kevesebb pénzt hagynak ott az emberek, mint tavaly ilyenkor, és az is, hogy ellentétben szinte minden mással az ilyen termékek ára minimálisan nőtt csak tavaly ősz óta.

Az izgalmas kérdés az lesz az év hátralévő heteiben, hogy mekkora béremelésekről sikerül megállapodni 2024-re. Annyian élték fel a tartalékaikat, és a 2023-as fizetésemelések annyira nem tudták követni az inflációt, hogy sok cégnél most jöhet el a pillanat, amikor magasabb fizetést kérnek a dolgozók, viszont ennek a kigazdálkodásához árakat kell emelni. Erre jön majd még rá az üzemanyagok jövedéki adójának durva emelése 2024-től, ami majd a szállítási költségekben is megjelenik – ettől még lassulni fog az infláció tovább, de sokkal kevésbé, mint ahogy az elmúlt hónapokban.

Azt mindenki kész tényként kezelte, hogy 2023 végén már magas egy számjegyű lesz az infláció, de teljesen bizonytalan, hogy innen hogyan csökkentenék még tovább. Az MNB és a kormány azzal a stratégiával próbálkozik, hogy üzenget a cégeknek – ennek a sikere minimum kérdéses. Ahogy azt a hvg.hu szokásos havi bevásárlókosarában is bemutattuk, az élelmiszerárak száguldása megállt, viszont innen nincs nagyon már hova tovább lépni. Ezt támasztja alá a mostani KSH-adatsor is: szeptemberhez képest átlagosan 0,1 százalékkal lettek olcsóbbak az élelmiszerek.

És persze az sem mindegy, hogy mi lesz a Közel-Keleten és az orosz-ukrán háborúban, milyen hatással jár ez az energiaárakra, illetve a befektetők kockázatvállalási kedvére. Nem véletlen, hogy az MNB egyre nagyobb külső kockázatokról beszél, és arról, hogy átlagosan még jövőre is 4-6 százalék között lehet az infláció.