Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Magyar Nemzeti Bank „elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett”, de „Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén” – válaszolta Matolcsy György jegybankelnök Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére hétfőn.
Balassa egész pontosan a következőkre lett volna kíváncsi:
- Milyen feltételek szükségesek az euró bevezetéséhez, amelyeket Magyarország nem tud teljesíteni?
- Mit tesz a Kormány a konvergenciakritériumok teljesítése érdekében?
- Mikor tervezi hazánk, hogy csatlakozik az euróövezethez?
- Elképzelhető-e, hogy az EU-hoz szintúgy később csatlakozó Romániában előbb vezetik be az eurót, mint nálunk?
A jobbikos képviselő még november 3-án tette fel a kérdéseit a jegybankelnöknek, aki most két és fél oldalban válaszolt. Matolcsy kifejti, hogy az MNB az euróövezethez csatlakozás feltételrendszereként ismert úgynevezett maastrichti kritériumoknál szigorúbban gondolkodik az euró bevezetéséről.
Ennek megfelelően a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely „az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz”. Erre a kritériumrendszerre hivatkozik a jegybankelnök, amikor azt mondja, hogy „Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén”.
Azt ugyanakkor hozzáteszi, hogy megfelelő gazdaságpolitikával középtávon elérhető az euró biztonságos és sikeres bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint Magyarországon, az MNB fő célja pedig az, hogy a magyar gazdaság felkészülten és versenyképesen csatlakozzon majd az euroövezethez.
