Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
597 milliárd dollár értékben állított elő fegyvereket a világ 100 legnagyobb gyártója 2022-ben, és ez 3,5%-os csökkenést jelez a megelőző évhez képest. Vlagyimir Putyin orosz elnöke 2022. február 24-én indította meg háborúját Ukrajna ellen, azóta áradnak a megrendelések a fegyvergyárakhoz, de azok általában nem tudnak eleget tenni minden rendelésnek.
A SIPRI most közzétett jelentése így vázolta fel a helyzetet: „sok európai és amerikai fegyvergyár nem tudta jelentősen növelni a termelését, mert nem talált elég új munkaerőt, a költségek elszálltak az infláció miatt, és a nemzetközi szállítási láncok is meggyengültek elsősorban az ukrajnai háború miatt”.
Különösen érdekes, hogy az Egyesült Államok fegyverexportja 7,9%-kal csökkent 2022-ben annak ellenére, hogy az Egyesült Államok arra az álláspontra helyezkedett az ukrajnai háború kapcsán, hogy „a kijevi kormánynak mindent meg kell kapnia, ami az agresszió elleni védekezéshez szükséges”. A csökkenés ellenére az USA továbbra is meghatározó szerepet játszik a nemzetközi fegyverkereskedelemben: tavaly a részesedése 51% volt.
Oroszország fegyvergyártása is csökkent a hivatalos adatok szerint, de erősen kétséges, hogy háborús időkben hiteles információk érkeztek-e erről Moszkvából. A csökkenés mértéke jelentős: 12%. A SIPRI, tekintettel arra, hogy Oroszországnak a háborúban egyáltalán nem érdeke hiteles adatok közlése, csak két orosz fegyvergyárat sorolt be a vizsgált százba, noha ennél jóval több nagy cég működik Oroszországban. A két orosz fegyvergyár éves teljesítményét 20,8 milliárd dollárra taksálja a SIPRI.
Az biztos, hogy Oroszországnak komoly utánpótlási gondjai vannak, hiszen a szankciók alaposan akadályozzák a fegyvergyárak működését is. Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter ezért kénytelen volt Észak-Koreába látogatni, hogy onnan biztosítsa az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg lőszerutánpótlását.
Kelet-Ázsiában és a Közel-Keleten a fegyverkereskedők nem ütköztek akadályokba, hiszen a régió fegyverexportőrei ki tudták elégíteni a vásárlók igényeit – írja a SIPRI.
Minimális növekedés Európában
A SIPRI által vizsgált 100 nagy fegyvergyár közül 26 európai, ők összesen 121 milliárd dollár értékű fegyvert adtak el tavaly. Ez 0,9%-os növekedést jelez a megelőző évhez viszonyítva. Az ukrajnai háború óriási keresletet váltott ki, de ennek csak részben sikerült eleget tenni.
„Ukrajnában mindkét fél ki akarja fárasztani a másikat. Ez óriási keresletet idézett elő elsősorban a lőszerek és a páncélozott járművek terén” – írja a SIPRI. Lengyelország, amely már az ukrajnai háborút megelőzően megkezdte nagyszabású fegyverkezési programját, ki tudta használni a helyzetet. A PGZ fegyvergyár 14%-kal tudta növelni eladásait 2022-ben.
Ehhez képest a listán szereplő négy német fegyvergyár csak 1,1%-os növekedést ért el tavaly. Ez összesen 9,1 milliárd dollárt jelent. A ThyssenKrupp híres fegyvergyár konjunkturális okból még vissza is esett: 16%-kal csökkentek az eladásai, amelyek összesen 1,9 milliárd dollárt tettek ki. Mi volt a konjunkturális ok? Kevesebb hadihajót bocsátott tengerre a ThyssenKrupp – persze ebben az ágazatban nem nőtt igazán a kereslet, hiszen a háborúk elsősorban a szárazföldön folynak. A ThyssenKrupp így visszaesett a 62-ik helyre a nagy fegyvergyártó cégek százas listáján. A Rheinmetall messze a német listavezető, elérte a 28-ik helyet a világon. Az élen természetesen az amerikaiak állnak: a Lockheed Martin az első helyezett. Csaknem 60 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket tavaly csaknem hatvanmillió dollárért. Az első öt helyezett mind amerikai: második a Raytheon, harmadik a Northrop Grumman, negyedik a Boeing és az ötödik a General Dynamics.
A fegyverek gyártása mindenütt nagy állami figyelmet élvez, de vannak olyan országok, ahol közvetlenül is támogatják a fegyvergyárakat: ilyen például Kína, India vagy Törökország. „Ezekben az országokban a fegyvergyárak hazai ellátórendszerre építhetnek, és a vásárló is jórészt a hazai hadsereg. Ezért ezeket a fegyvergyárakat kevésbé érintette az, hogy a nemzetközi ellátórendszerek meggyengültek főként az ukrajnai háború miatt” – vázolja fel a helyzetet a SIPRI. Éppen ezért az ázsiai-óceániai térségben dinamikusan nőtt a fegyvergyártás és -kereskedelem: 3,1%-kal haladta meg az előző évit. Ebből a térségből 22 nagy fegyvergyártó céget vizsgált meg a stockholmi Békekutató intézet, amely szerint a tavalyi összteljesítményük 134 milliárd dollár volt.
Ebben a régióban a nyolc kínai vállalat a sztár: hárman közülük bejutottak a legjobb tíz közé a világranglistán. 108 milliárd dollárt értek el tavaly, és ez 18%-a világ nagy fegyvergyáinak összes teljesítményében.
Végül érdemes megemlíteni, hogy a világon a legjobb eredményt tavaly a török fegyvergyárak produkálták: 22%-os növekedést értek el. Részesedésük a világ nagy fegyverüzletében persze még így is szerény, hiszen a SIPRI által vizsgált négy nagy török fegyvergyártó cég összesen csak 5,5 milliárd dollárt ért el. A drónokat gyártó török Baykar produkálta a legdinamikusabb növekedést valamennyi fegyvergyár közül: tavaly a teljesítménye 94%-kal volt magasabb mint 2021-ben – állapítja meg a SIPRI friss jelentése.
