Parragh László nem volt nagy rajongója a magas kamatoknak sem, és most annak sem örül, amilyen tempóban a Magyar Nemzeti Bank csökkenti a kamatokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezúttal a Magyar Nemzetben fejtegette azt: a cégek nem tudják kigazdálkodni a drága hiteleket, emiatt a magyar tulajdonú vállalatok „nagyon szenvednek”, míg mondjuk egy kínai befektető, aki jüanban veszi fel otthon a hitelt, könnyedén elviszi a piacot a magyarok elől.

A kamarai elnök szerint arra lenne szükség, hogy az MNB határozottabb kamatcsökkentésbe kezdjen, 0,75 helyett 1 százalékpontokkal haladjon lefelé. A héten a jegybanktól valóban volt olyan utalás, hogy ez lehet a tervben, ez is közrejátszhat abban, hogy a forint lassan, de gyengül. Parragh úgy számol, hogy a hitelezés beindításához az kell, hogy a kamatszint 1-2 százalékkal legyen az infláció fölött. Parragh szerint a jegybanknak nagyon gyorsan és világosan színt kellene vallania, és el kellene kezdenie a valós kamatcsökkentést.

Parragh nem először megy neki a jegybank kamatpolitikájának: másfél éve a drasztikus kamatemelés után arról beszélt, hogy recesszió és csődhullám jön – recesszió valóban lett –, tavaly novemberben már ott tartott, hogy a következő tíz évünket tönkretette az MNB. A jegybankból az egyik ilyen megszólalására szintén elég élesen reagáltak, felszólították Parraghot, hogy csak arról beszéljen, amihez ért.

Az pedig, hogy miként lehet egyensúlyozni a kamatokkal, valóban egy nagy dilemma: a magas kamatok segítik a forintot és visszaszorítják az inflációt, cserébe a cégek nehezebben juthatnak hitelhez és lassul a gazdaság.

Megmentették a forintot, de milyen áron?

Vagy már keddi kamatdöntő ülésén, vagy egy hónap múlva kezdheti el lejjebb vinni az MNB az irányadó kamatot. A hét hónapban, amíg 18 százalékos volt, a hitelezés visszaesett, a GDP csökkent, de a forintárfolyam sokkal jobb lett az akkorinál, és lassan az infláció is csökkenni kezdett.