Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Több, kisebb magántőkealapban rejtegetnek hatalmas vagyont a nyilvánosság számára ismeretlen tulajdonosok, hogy ne vonatkozzon rájuk az uniós szabályozás.
Január végén 208 magántőkealap volt bejegyezve Magyarországon, közel kétszer annyi, mint egy évvel korábban – erről írt péntek reggel a Népszava. A magántőkealapok szaporodása mögött valószínűleg az állhat, hogy a tulajdonosok gondosan ügyelnek rá, hogy egy tőkealap vagyona se érje el a 100 millió eurót (kb. 38 milliárd forint), mert akkor már azok az uniós szabályok is vonatkoznának rá, amelyek értelmében nyilvánosságra kéne hozni a tulajdonosok nevét. Az EU-s szabályozás kicselezése így több ezer milliárd forintnyi vagyon rejtett kezelésére ad lehetőséget több, kisebb alapon keresztül.
Tavaly januárban még egy nyilvános NAV-adatbázis alapján lehetett tudni, kik állnak az egyes magántőkealapok mögött, azonban azóta az adatbázis megszűnt. A tavalyi információk alapján a tőkealapok mögött a NER-hez tartozó milliárdosok álltak, például Mészáros Lőrinc, Száraz István, Szíjj László, Hernádi Zsolt vagy épp Jászai Gellért.
A NER-közeli magántőkealapok gyakran nemcsak magánvagyont, hanem közpénzt is saját tulajdonként kezelnek, hiszen azokat gyakran állami bankok, intézmények tőkésítették fel a lap elmondása szerint. Számos nagy ingatlan vagy vállalat tulajdonosai ilyen tőkealapok, többek között az autópálya-rendszer üzemeltetésére kiírt 35 éves koncessziót megnyerő Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő (MKIF) Zrt. vagy az MBH Bank mögött is magántőkealapok állnak.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?