Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Márciustól béremelést kaptak az ápolók, de az sok esetben nem érte el a kormány által beígért 20 százalékot, írja a Népszava.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár két hete a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, olyan nincs, hogy béremelés nélkül maradjon szakdolgozó, az emelésről meg azt mondta, az alapbért kell átlagosan húsz százalékkal emelni, és az alapján még a pótlékokkal kiegészíteni a havi jövedelmet. Azt is mondta, nincs ok attól félni, hogy valakinek csak attól fog emelkedni az alapbére, hogy beépítik a pótlékokat.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Népszavának arról beszélt, hogy sok helyen mégis az utóbbi megoldás született, és azt is elmondta, hogy szakszervezeti tagjaik között gyakori, hogy a beígért 20 százalék helyett csak 13-14 százalékos többletet kaptak.
Az emelés forintosított mértékéről Soós azt mondta, az ágazatban – minden ellenkező kormányzati állítás ellenére – most az átlagbér bruttó 460 ezer forint, ennek a húsz százaléka 92 ezer forint. Ehelyett azonban sokaknál 50-60-70 ezerrel nő a bére, csak nagyon kevesek kapták meg az említett 92 ezret.
Eközben, mint a Népszava rámutat, megjelent a Magyar Közlöny a vendégmunkások fogadásáról szóló kormányrendelet, melyben felsorolják, hogy milyen foglalkozásokban nem adható ki vendégmunkás-tartózkodási engedély, és az ápoló nincs a listán. Rákérdeztek a Belügyminisztériumnál, ez azt jelenti-e, hogy a kormány vendégmunkásokkal akarja-e enyhíteni az ápolóhiányt, illetve ha igen, akkor mely országokból érkezhetnek ide, vagy dolgoznak-e máris itthon vendégmunkás szakápolók? Ha igen, milyen területeken? A Belügyminisztérium csak annyit válaszolt, hogy a közlönyben nem nevesített munkakörök vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár részére kiállítható vendégmunkás-tartózkodási engedély.
