Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Márciustól béremelést kaptak az ápolók, de az sok esetben nem érte el a kormány által beígért 20 százalékot, írja a Népszava.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár két hete a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, olyan nincs, hogy béremelés nélkül maradjon szakdolgozó, az emelésről meg azt mondta, az alapbért kell átlagosan húsz százalékkal emelni, és az alapján még a pótlékokkal kiegészíteni a havi jövedelmet. Azt is mondta, nincs ok attól félni, hogy valakinek csak attól fog emelkedni az alapbére, hogy beépítik a pótlékokat.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Népszavának arról beszélt, hogy sok helyen mégis az utóbbi megoldás született, és azt is elmondta, hogy szakszervezeti tagjaik között gyakori, hogy a beígért 20 százalék helyett csak 13-14 százalékos többletet kaptak.
Az emelés forintosított mértékéről Soós azt mondta, az ágazatban – minden ellenkező kormányzati állítás ellenére – most az átlagbér bruttó 460 ezer forint, ennek a húsz százaléka 92 ezer forint. Ehelyett azonban sokaknál 50-60-70 ezerrel nő a bére, csak nagyon kevesek kapták meg az említett 92 ezret.
Eközben, mint a Népszava rámutat, megjelent a Magyar Közlöny a vendégmunkások fogadásáról szóló kormányrendelet, melyben felsorolják, hogy milyen foglalkozásokban nem adható ki vendégmunkás-tartózkodási engedély, és az ápoló nincs a listán. Rákérdeztek a Belügyminisztériumnál, ez azt jelenti-e, hogy a kormány vendégmunkásokkal akarja-e enyhíteni az ápolóhiányt, illetve ha igen, akkor mely országokból érkezhetnek ide, vagy dolgoznak-e máris itthon vendégmunkás szakápolók? Ha igen, milyen területeken? A Belügyminisztérium csak annyit válaszolt, hogy a közlönyben nem nevesített munkakörök vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár részére kiállítható vendégmunkás-tartózkodási engedély.
