Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Sokkal kevesebb ilyen csalás történt az országban a negyedik negyedévben, mint a megelőzőben, de még így is sokkal több volt belőlük, mint két évvel ezelőtt.
Több mint másfél év meredek felszökése után 2023 negyedik negyedévében már csökkent az átutalásos kibercsalások száma és kárértéke, közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfőn. Az örömhírt azonban fenntartásokkal kell kezelni, mert a csalások mostani számai még így is jóval magasabbak a közel két évvel ezelőtti bázishoz képest.
A pénzforgalmi szolgáltatóknál – például bankoknál – elkövetett átutalásos csalások volumene 36 százalékkal, 9162 milliárdról 5769 milliárd forintra csökkent, esetszámuk 34 százalékkal, 5762-ről 3737-re esett vissza. Az MNB-ügyfélszolgálatra ilyen tárgyban érkezett panaszok száma is csökkent, október óta 13 százalékkal. Hasonló a visszaesés a jegybank keretein belül működő, anyagi jogviták rendezését végző Pénzügyi Békéltető Testületnél is. Az ügyféljelzések száma azonban változatlanul jócskán meghaladja a 2022 eleji értékeket.
Az átutalásokkal kapcsolatos kedvező adatoknál az MNB szerint közrejátszhatott, hogy több bank fejlesztette saját informatikai visszaélésszűrő rendszereit. Emellett az immár 10 hatóság, érdekvédelmi szerv részvételével működő KiberPajzs együttműködésre mutatnak, amely „oroszlánrészt vállal magára” a fogyasztók oktatásában. Ennek eredménye a kiberpajzs.hu honlap; az MNB fraud ajánlása a kibercsalások kiszűrésére; a rendőrség és a bankok közti – a megkárosított fogyasztók vagyonának mielőbbi visszaszerzését szolgáló – „forródrót”; az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központja által nyújtott segítség.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
A vármegyei, járási, valamint a kormányhivatalokban dolgozókat érinti a most bejelentett döntés.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!