Hogyan tesznek félre a magyarok? – erre a kérdésre kereste reprezentatív felméréssel a választ az MBH Bank. A felmérésből kiderül, a megtakarítással rendelkező magyarok 48 százaléka alkalmanként tesz félre, a rendszeresen megtakarítók pedig általában havonta és átlagosan körülbelül 80 ezer forintot. Azt is megállapították, hogy nincsenek jelentős különbségek az egyes jövedelmi csoportok között a megtakarítások módjában:

a legtöbben 100 ezer forintot vagy annál kevesebb összeget tesznek félre rendszeresen. 

A legnagyobb összegű átlagos megtakarítással a 35–44 éves korcsoportba tartozó válaszadók rendelkeznek, ezt követi a 25–34 éves korosztály. Ez a bank szerint azt mutatja, hogy az utóbbi korcsoport is egyre tudatosabban kezeli a pénzügyeit, és fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek megtakarítással. 

További megállapítások:

• a megtakarítók 37 százaléka a fizetés megérkezését követően azonnal félretesz, 
• a havonta rendszeresen megtakarítóknak 65 százaléka tesz így,
• 33 százalék akkor fekteti be a megtakarítást, ha a havi jövedelemből összegyűlik akkora összeg, amit már érdemesnek tart erre.

A megtakarítási formákat nézve az látható, hogy a 800 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkezők 

• 42 százaléka még mindig lekötés nélkül, a folyószámlán, 
• 33 százalék készpénzben (vagyis a párnacihában),
• 24 százalékuk pedig állampapírban tartja a megtakarítását, ugyanakkor 

erősödik a lakosság érdeklődése a kriptovaluták és az NFT-k iránt: a válaszadók 10 százaléka jelölte meg ezeket jelenlegi megtakarítási eszközeként.

Arra a kérdésre, hogy milyen befektetési formát választana, ha most kellene befektetnie egymillió forintot, a kitöltők jelentős része – csakúgy, mint a bank által 2022-ben elvégzett felmérés során – ismét az állampapírt jelölte meg. Ugyancsak népszerű az állampapír a 800 ezer forint felett keresők körében: mind a meglévő, mind pedig a vágyott megtakarítások között ez az eszköz szerepel az első helyen.

A befektetések kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű. A lakosság elsősorban a banki szakértők tanácsaira támaszkodik, az elmúlt két évben felértékelődött a személyes kapcsolat szerepe.

A szolgáltatók közül továbbra is a bankok bizonyultak a legmegbízhatóbbnak, de a befektetési bankoknak és az alapkezelőknek is bizalmat szavaztak a megkérdezettek. Arra a kérdésre, hogy hol rendelkeznek megtakarítással, a válaszadók szinte fele-fele arányban jelölték meg a kereskedelmi bankokat (54 százalék) és a Magyar Államkincstárt (56 százalék), 16 százalék pedig alapkezelőnél tartja a pénzét. A válaszok alapján a befektetési szolgáltatók sorában az MBH Bank és az MBH Alapkezelő is előkelő, dobogós helyen áll.

A befektetésekkel kapcsolatban megnőtt a fontossága a magasabb hozamnak, de továbbra is vezet az a megállapítás, hogy

inkább alacsonyabb legyen a hozam, mint hogy kockázatos eszközbe fektessenek. 

A megkérdezettek kétharmada leggyakrabban az 1–5 éves befektetési időtávot részesíti előnyben. Majdnem minden negyedik válaszadó időszakonként ránéz a hozam vagy árfolyam alakulására (24%), hasonló arányban vannak azok, akik a lejárat előtt néha-néha már számba veszik az új befektetési lehetőségeket (23%), illetve azok, akik a lejárati idő közeledtével foglalkoznak csak vele (22%), a lejáró befektetések utáni kamatokat pedig 57%-a tervezi újra befektetni.

A lakosság pénzügyi tudatossága javuló tendenciát mutat – írták a bank közleményében, amiből az is kiderül, hogy az újra befektetett összeg mértéke 100 ezer forint alatt van, a megkérdezettek csupán egytizede fektet be újra ennél magasabb összeget.

Ki mire spórol?

A legfontosabb cél a biztonsági tartalék képzése, valamint a váratlan kiadások fedezése és a családtagokról való gondoskodás. A legtöbben olyan terméket keresnek, amely rugalmasan felszabadítható, de értékálló – derül ki a felmérésből.