Nemzeti vészhelyzet a túl kevés gyerek miatt Dél-Koreában

Családi minisztériumot kíván létrehozni Dél-Korea jobboldali elnöke, akinek pártja vereséget szenvedett a választásokon, jelentős részben azért, mert a bérből és fizetésből élő családok életszínvonala stagnál  Ázsia egyik legfejlettebb államában.

“A nemzet minden erejét mozgósítani akarjuk az alacsony gyerekszám ellen” – hangsúlyozta az államfő, aki “nemzeti vészhelyzetet” emlegetett a demográfiai krízis miatt. Jun Szuk Jeol elnök elismerte, hogy kétéves tevékenysége idején nem sikerült emelni az életszínvonalat. Ezért arra tett ígéretet, hogy a hátralevő három évet a gazdasági helyzet javítására és az alacsony gyerekszám megváltoztatására fordítja majd.

Nem lesz könnyű dolga a családügyi minisztériumnak, hiszen jelenleg Dél-Koreában a legalacsonyabb a nők termékenységi rátája az egész világon. 2023-ban 0,72 szülés jutott egy nőre, míg egy évvel korábban ez a szám még 0,78 volt. A szakértők szerint 2,1 a demográfia kívánt értéke, ez alatt megindul a lakosság csökkenése. Ázsiában Japán indult meg először ezen az úton, amelyen azután a lejtmenetben Dél-Korea megelőzte. Már az 1,4 milliárd lakosú Kínában is csökken a népesség. Mindhárom ország gazdasági csodát produkált, de ez teljes mértékben megváltoztatta a család szerepét a társadalomban: a párok egyre kevesebb gyereket vállalnak.

Több mint 200 milliárd dollárt költött a dél-koreai állam a demográfiai krízis megakadályozására 16 év alatt, de nem sikerült megállítani a lejtmenetet – ismerte el Jun elnök. Hiába hosszabbították meg a szülési szabadságot, hiába osztogattak bébiutalványokat, hiába tették lehetővé, hogy apák is maradhassanak otthon az újszülöttekkel, a gyerekszám tovább csökkent.

Bevándorlás?

A gyerekvállalási kedv minden fejlett országban csökkenőben, de Európában és az Egyesült Államokban a bevándorlás ellensúlyozza a kedvezőtlen demográfiai tendenciát. Dél-Koreában, Japánban és Kínában az erős nemzeti öntudat miatt nem terveznek jelentős bevándorlást, emiatt viszont csökken a munkaerő-kínálat, ami fékezi a gazdasági növekedést. Kínában ez még nem oly szembeötlő, hiszen több százmilliós munkaerő-tartalék él még a falvakban, de Dél-Koreában és Japánban ez már komoly gazdasági-társadalmi probléma, amely ellen kétféleképpen védekeznek. Az egyik a robotok szerepe, a mesterséges intelligencia felhasználása, a másik pedig a munkaerő szerződéses importja, amely – Magyarországhoz hasonlóan – a vendégmunkásokat csak átmeneti időre alkalmazza, és nem teszi lehetővé családok letelepedését.

A japán példa

Az egymást váltó japán kormányok már sok intézkedéssel próbálkoztak a gyerekszámcsökkenés megakadályozására, de eddig egyik akció sem vezetett tartós eredményhez. A fiatal pároknál egészen egyszerűen hiányzik a motiváció arra, hogy családot alapítsanak. Ha pedig mégiscsak vállalnak gyereket, akkor megállnak egynél, mert annak felnevelése is nagyon költséges és a szülők energiájának és idejének jelentős részét igénybe veszi.

A szülők általában azt várják el egyetlen gyermeküktől, hogy valamilyen elit egyetemen szerezzen diplomát – lehetőség szerint az Egyesült Államokban. Ez azonban olyan költségekkel jár, amit az átlagos japán vagy dél-koreai család legfeljebb egy gyerek esetében tud felvállalni.

“Japán már a szakadék szélén áll, mert lassan már nem lesz elég ember a társadalmi funkciók ellátására” – kesergett Kishida Fumio miniszterelnök tavaly januárban. Bejelentette egy gyerek- és családügyi hivatal megalakítását. Ennek kettős célja van: a gyereket vállaló családok támogatása és a gyerekek egészségének javítása. “Célunk az, hogy megakadályozzuk a gyerekszám csökkenését , és olyan társadalmat teremtsünk, ahol az emberek szívesen házasodnak és nevelnek fel gyerekeket” – idézi hivatal programját a CNN gazdasági rovata.