Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az egyre több szemét és illegális hulladéklerakó volt a legnagyobb veszélyt jelentő környezeti probléma 2023-ban a magyarok szerint, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal a magyar háztartások környezeti szokásait vizsgáló, első alkalommal végzett felméréséből. A második legnagyobb problémaként a jelentős autóforgalmat és a tömegközlekedést használók alacsony arányát nevezték meg, a harmadik pedig a folyók, tavak és a talajvíz szennyezése lett.
Ami a betétdíjas csomagolásokat illeti, a lakosság 79 százaléka vallotta azt, hogy nem használ ilyeneket, ezen belül a felüket egyáltalán nem is érdekli ez a kérdés, 8 százalékuk nem is ismer ilyen termékeket, 18 százalékuk csak akkor venne ilyen árukat, ha kényelmesen megoldható lenne a visszaváltás, 3 százalék pedig csak magasabb betétdíj esetén használna ilyeneket. Itt meg kell jegyezzük, hogy idén elindult a kötelező palackvisszaváltás rendszere, a korábban berendelt, nem visszaváltható palackok kifutnak a boltok kínálatából, így a visszaválthatós csomagolást használók aránya idén szükségképpen meg fog nőni.
Használt terméket a magyar háztartások 35 százaléka vásárolt tavaly, Budapesten vásárolnak ilyen termékeket a legkevesebben (14,9 százalék), a nem megyei jogú városokban pedig a legtöbben (34,9 százalék). Aki vesz, azért vette, mert olcsóbb, aki nem, az “higiéniai megfontolások,” és a szerviz és garancia hiánya miatt döntött így.
A KSH felmérte azt is, mely településtípusok mennyire komposztálnak. Nem meglepő módon a községek komposztáltak a leginkább, 31 százalékkal, itt a megfejtés minden bizonnyal a kerti trágyadomb. A budapesti háztartások komposztáltak a legkisebb arányban, 14 százalékkal, itt meg vélhetőleg a modern értelemben vett komposztálásról van szó.
2023-ban a háztartások 41 százaléka vásárolt rendszeresen környezetbarát terméket. A gyermekes családok közel fele tett így, míg az egyszemélyes háztartások mindössze valamivel több, mint harmada. Négy, környezetvédelemmel kapcsolatos termékcímke ismertségére is rákérdezett a KSH. Nem meglepő módon a legtöbben – 81 százalék – a Hazai termék címkét ismerték, a Környezetbarát termék (zöld tölgy) címkét a háztartások fele ismerte, míg az EU ökocímkéjét 27 százalék, a méltányos kereskedelem (fair trade) címkét 10 százalék.
Végül rákérdeztek, hányan hajlandóak több pénzt fizetni környezetbarát termékért és szolgáltatásért. A háztartások 51 százaléka nem hajlandó pluszpénzt kiadni, hiába járna ezzel jobban a környezet, valamivel több mint negyede 5 százalékkal hajlandó többet fizetni. 18 százalék akár 10, 3 százalék pedig 30 százalékkal is hajlandó többet fizetni, ha a portéka környezetbarátabb.
