EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A magyar államadósság viszonylag magas az uniós összehasonlításban, különösen a hasonló fejlettségű uniós államokhoz viszonyítva. Ráadásul az előző évek inflációs válsága miatt a forintkamatok az elmúlt években az egekbe szöktek. Emiatt az idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra költségvetés, holott 2020 előtt ez az összeg még az évi ezermilliárdot sem érte el.
Az elhibázott gazdaságpolitika, a magas infláció és a magas államadósság miatt ma a magyar állam többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint), illetve GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal – írta a Népszava.
Az adósságszolgálat idén és jövőre ilyen magas, ez az évi 3000 milliárd forintot meghaladó kiadás egyszerűen megfojtja a büdzsét. Lassú csökkenés majd 2026-tól várható. Idén az államháztartás hiánya – ha minden jól megy, 4000 milliárd forint lehet – vagyis a deficit háromnegyede kamatfizetés.
Ehhez jön még hozzá. hogy a magyar állam idén tavasszal, suttyomban egymilliárd eurós hitelt vett fel több kínai banktól. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint a változó kamatozású kölcsönt április 19-én hívta le az állam, mind az egymilliárd euró (körülbelül 392 milliárd forint) erejéig.
A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül
– írta korábban a Portfolio.hu.
A kamatszintet és a törlesztés ütemezését sem hozták nyilvánosságra. Annyit tudni, hogy hároméves lejáratú változó kamatozású hitelről van szó, vagyis 2027 április 19-ig kell visszafizetni. Ezzel a hitelfelvétellel a kritikus 30 százalékos szint közelébe emelkedett a devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül.
