Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
250 milliárd dollárra számítunk a világ 100 leggazdagabb családjától, akiknek a vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt. A G20-ok országok környezetvédelmi miniszterek Brazíliában üléseztek a hétvégén, és “elvben senki sem ellenezte a javaslatot” – mondta a környezetvédelemért felelős megbízott brazil államtitkár a londoni Observer tudósítójának Rio de Janeiróban a Guardian szerint. Ana Toni persze sietett hozzáfűzni : “egyes országok lelkesedése nagyobb a javaslat iránt mint másoké”.
Az Observer megjegyzi: sok kormány nem bírálja nyilvánosan a javaslatot , hogy adóztassák meg a szupergazdagokat a zöld átmenet érdekében , de ebből egyáltalán nem következik, hogy meg is szavazzák azt a csúcstalálkozón. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki szerint évi 3000 milliárd dollár friss tőke kellene a globális zöld átmenethez minden évben, Rio de Janeiróban úgy nyilatkozott, hogy “az USA nem lát szükségesnek globális adót a klímaváltozás elleni harc finanszírozására”.
Ana Toni brazil környezetvédelmi államtitkár szerint ”sokan nem lelkesednek igazán a globális zöld adóért, és persze az a kérdés is felmerül: hogyan hajtsuk be ezt az adót?” A brazil javaslat szerint azért van szükség globális adóztatásra, mert különben “a szupergazdagok átmentik a vagyonukat egy másik országba az adó elől”.
A G7 pénzügyminiszterek már megszavaztak egy 15 százalékos globális minimum társasági adót, amelyet épp Janet Yellen kezdeményezett, ám persze még ez sem lépett hatályba világszerte.
42 ezer milliárd dolláros növekedés
Egyetlen évtized alatt a világ leggazdagabb 1 százaléka 42 ezer milliárd dollárral növelte összes vagyonát. Lenne tehát mit megadóztatni. Ez az összeg ugyanis a harminchatszorosa annak, amennyivel a világ szegényebb fele növelni tudta a vagyonát egy évtized alatt.
Mire költenék a 250 milliárd dollárt, ha sikerülne megadóztatni a szupergazdagokat? Még ezt a kérdést sem sikerült tisztázni“ – ismerte el a brazil környezetvédelmi államtitkár.
A 2015-ös párizsi megállapodás értelmében minden országnak új szén-dioxid-csökkentési terveket, úgynevezett nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat (NDC) kell benyújtania 2025 elején, jóval a 2025 novemberében esedékes Cop30-as konferencia előtt.
A teljesítmény a legtöbb ország esetében egyelőre elmarad a vállalástól: Brazília például továbbra is fokozza olaj- és földgázkitermelését. Ana Toni szerint ”a szegényebb országoknak meg kellene engedni, hogy továbbra is bővítsék az olaj és a földgáz kitermelését, mert nagyon rá vannak utalva erre a bevételre. Vannak olyan államok, amelyek lényegében ebből élnek.”
A G20-as csúcstalálkozót 2024. november 18-19-én rendezik Rio de Janeiróban.
