A Pénzügyminisztérium közzétette a kormányzati honlapon a globális minimumadó bevezetéséről szóló törvény tervezetét, illetve az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, mint az indoklást és a hatásvizsgálati lapot. Utóbbi tanúsága szerint a minisztériumban 6 óra alatt végezték el a hatásvizsgálatot.

Ez alatt arra jutottak, hogy

a globális minimumadó bevezetése növeli Magyarország versenyképességét.

Ami kissé meglepő, a kormány, illetve jellemzően személyesen Varga Mihály pénzügyminiszter évek óta berzenkedik a minimumadótól, jellemzően épp arra hivatkozva, hogy a nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, 9 százalékos társasági adó versenyelőnyt jelent Magyarországnak (a globális minimumadó legalább 15 százalékos nyereségadó beszedését írja elő a legnagyobb cégek esetében). Plusz általában elhangzott a szokásos panel a szuverenitásról. (Magyarországnak joga a saját adórendszerét saját belátása szerint alakítani.) Persze a „versenyelőny” keletkezhet abból is, hogy a minimumadó bevezetése uniós kötelezettség, elmulasztása végső soron kötelezettségszegési eljárást vonhatna maga után, illetve azt jelentené, hogy Magyarország nem felel meg az uniós adózási normáknak.

A hatásvizsgálat ezen felül arra jutott, hogy

a költségvetés számára a minimumadó bevezetése a 2024-2026 közötti időszakban 96 milliárd forint pluszbevételt jelent.

Az egyetlen kimutatott negatív hatás, hogy a minimumadó plusz adminisztratív terhet jelent mind a vállalkozások, mind a közigazgatás számára.

A hatásvizsgálati lapot persze nem kell túl komolyan venni, a legtöbb minisztérium évekig egyáltalán nem tette közzé a jogszabálytervezeteit és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat – ez a gyakorlat az uniós jogállamisági elvárásoknak megfelelően módosult a közelmúltban.

Az iparűzési adó beleszámít

Ami a részleteket illeti, a 15 százalékos minimumadó vonatkozik majd minden, évi 750 millió euró fölötti bevételű multinacionális vagy hazai vállalatcsoportra, ha a bevételi határt két egymást követő évben eléri. Az alacsony adóterhelésű, aluladóztatott csoporttagok után az anyavállalatoknak két formában kell majd kiegészítő adókat fizetniük.

Az uniós pénzügyminiszterek körében a legtöbb vita a körül zajlott, hogy milyen adókat kell és lehet beszámítani a minimumadóba, vagyis mely adókat fed le a minimumadó. Az egyes országok különféle adónemeket alkalmaznak, nem egyértelmű, hogy melyek tekintendők nyereség jellegű adóknak. A törvényjavaslat Magyarországra vonatkozóan leszögezi, hogy

lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót (hipa), az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.

Fő szabály szerint pedig lefedett adónak minősül a csoporttag könyvelésében a bevételét, jövedelmét vagy nyereségét terhelő adó, vagy egy másik csoporttag – amelyben tulajdonosi részesedést tart – jövedelméből vagy nyereségéből való részesedésével kapcsolatban felszámított adó.

Az egyeztetések során az is megoldandó kérdés volt, hogy pontosan hogyan kell a vállalatcsoportok esetében kiszámítani a minimumadó alapját, illetve mely adóalapcsökkentő tételeket lehet és milyen formában figyelembe venni. A javaslat ezt is rendezi.

A kormány sok baráti multit megkímélt

Különösen a helyi iparűzési adó beszámíthatósága fontos, ez számos esetben azt fogja eredményezni, hogy az érintett, a hipa beszámítása nélkül aluladóztatott csoporttagok után sem kell majd kiegészítő adót fizetniük az anyavállalataiknak.

Ennek elérése érdekében a magyar kormány szó szerint a végletekig elment: 2022 közepén már úgy tűnt, sikerül tető alá hozni a megállapodást, majd a kormány – miután korábban együttműködőnek tűnt – keresztbe feküdt a tervezet elfogadásának. Az év végén aztán a hipa lefedettségének biztosítása után engedte át Magyarország a megállapodást.

A magyar kormány persze nem a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) akarta megkímélni az adóterhelésük esetleges növekedésétől, hiszen a minimumszint csak a nagy 750 millió euró bevétel fölötti vállalatcsoportokat érinti. Ebbe a körbe beletartozik az összes Magyarországon is működő, jelentősebb multi, az országban legalább ezer (leány)vállalkozás. Évi 300 milliárd forint árbevétel még hazai viszonylatban sem megugorhatatlan szint. E csoportban fellelhetők a nagy autógyártó multik, amelyeknek a kormány tradicionálisan kedvezni igyekszik.

Az első helyen a Mol áll, amely jelenleg különadót nyög. Ott az MVM és más állami cégek, mint az Országos Dohányboltellátó, a Szerencsejáték Zrt. vagy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató. És akkor nem beszéltünk a teljes bankszektorról, amelyet a kormány különadókkal, változatos hitel- és kamatmoratóriumokkal terhel, beleértve az OTP-t és Mészáros Lőrinc-féle MBH Bankot.