Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya.
Még mindig több a beszéd, mint a cselekvés, pedig évről évre mind nyilvánvalóbbá válik, hogy élhetetlenné válik világunk, ha nem vesszük végre komolyan a fenntarthatóságra való áttérést – mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.
Az élő környezetért felelős miniszter szerint fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely garantálja az erdők megőrzését, a klímaváltozás elleni védelmet, de biztosítja a szükséges mennyiségű tűzifát is.
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Tímár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Két-három liter ide vagy oda a fogyasztásban szerintük nem számít.
A durva algavirágzás elmaradt, de volt helyette tízezer tonnányi árvaszúnyog. A tó egészségét biztosító természetes partokból és nádasokból alig maradt valami, és hagyjuk tovább pusztítani. Pedig a klímaváltozás hatásainak is jobban ellent tudna állni a tó, ha egy kicsit természetesebb lehetne. De a természet így is el fogja venni, ami az övé, és hiába ülünk a frissen felhúzott lakópark parti teraszára, ha a Balaton inkább elhúzódik előlünk.
Teljesen kiszáradtak a Börzsöny erdei.
Az éves csapadékmennyiség érdemben nem változott, de sokkal hektikusabb lett az eloszlása a KSH új, a klímaviszonyokra koncentráló kiadványa szerint.
New York beveti a Birodalmi Kukákat, az ausztrálok a jó patkányokat küldik a rosszak ellen. Van példa arra, hogyan lehet patkánymentessé tenni egy államot. Budapesten nem vészes a helyzet, de a klímaváltozás itt is okozhat gondot.
A pusztulásért a túlhalászás mellett a tenger felmelegedése a felelős.
Kínai kutatók modellezése alapján Ausztráliában, Brazíliában és Afrikában nő meg a legnagyobb mértékben a kiszáradt területek nagysága.
A klímaváltozás miatti ivarváltás a korábban gondoltnál jóval összetettebb módon veszélyezteti a vadon élő állatok fennmaradását – derül ki a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Növényvédelmi Intézetének legfrissebb tanulmányából.
Rekordmeleg augusztus, rendkívüli szárazság, minden korábbinál intenzívebb hőhullámok egymás után. Ilyen volt a nyár a leggyorsabban melegedő kontinens leggyorsabban melegedő térségében. De milyenek jönnek majd? A búza például megterem majd?
Kontinens-szerte erdőtüzek pusztítanak egész nyáron, a gazdasági visszaesést is beleszámolva az összkárok a 20 milliárd eurót is megközelíthetik. Az unió hiába költ az alkalmazkodásra, a kiadások logikátlanok és elégtelenek. Késő őszre készülhet el egy frissített, és talán már életképes keretrendszer.
Az ENSZ tudósai most először adtak ki olyan jelentést, amely már nem arról szól, hogy miként lehet 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, hanem arról, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy ez ne tartson sokáig.
Több fokkal mentünk túl az éghajlati normán. Olyan viszont volt már, hogy még ennyi csapadék sem esett az országban.
A klímaváltozás már a hegyek szerkezetét bontja meg, a rekordhőség pedig csak elindítja a katasztrófákat. Európa már évek óta tapasztalja a következményeket, amivel a Himalája régiója most szembesül – csak a kontintensünk ebben is szerencsésebb.
Majdnem 700 ezer hektár égett le Európában az idei nyári erdőtüzekben, több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni, és a lángoknak halálos áldozatai is voltak – mondta Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos az Európai Parlament Környezetvédelmi, Éghajlatvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának ülésén. A képviselők szerint a pusztító szezon ismét megmutatta, hogy az egyes tagállamok önmagukban egyre kevésbé képesek megbirkózni a katasztrófákkal.
„A mesterséges intelligenciának van egy olyan, a klímakatasztrófánál közelebbi veszélye, amit nem vesznek észre. Algoritmus útján evolúcióképessé válhat” – figyelmeztet Szathmáry Eörs, az Amerikai Tudományos Akadémia friss tagja, aki évek óta kongatja a vészharangot az emberi civilizációt fenyegető veszélyek miatt. Hogyan készüljünk az áram nélküli jövőre? Milyen intézményt nyitna a Karmelita felső emeletén, és hogyan büntetné, aki Hummert vesz?
Minél több vizet tartsunk Magyarországon, lényegében ezt célozza egy új kormányhatározat, ami fordulatot jelent az eddigi vízgazdálkodásban. A miniszternek olyan dolgokat kell megvalósítania, amiket évek óta szorgalmaznak kutatók és civilek, de eddig csak kevés hatással.
