Ha minden nyár olyan lesz, mint a mostani, akkor 2035-re a városi fák negyven százalékát elveszítjük – mondja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, aki szerint a magánkerteket is újra kell tervezni. A vízigényes tujáktól, egynyári virágoktól el kell köszönnünk. De mit ültessünk helyettük?
Megnyomták „a send gombot”, és olyan átfogó kerettörvényt küldött a kormánynak közel 200 civil szervezet, amelyet akár már másnap be lehet nyújtani a parlamentnek, miután már túl vannak vele a szakmai és társadalmi egyeztetéseken is. Ha mégsem tart rá igényt az új kormány – mivel maga is dolgozik hasonlón –, az átfogó kerettörvény-tervezet akkor is jó szolgálatot tesz majd: lehet mihez mérni a várhatóan ősszel megszülető végleges jogszabályt.
A Csendes-óceán medencéjének felmelegedését megállítaná, de pusztító károkat okozna máshol, köztük Magyarországon is.
Ez a harmadik hőhullám idén az országban. A májusi rendkívüli korai időpontjával tűnt ki, a júniusi pedig majdnem két hétig tartott.
A globális felmelegedés miatt nyaranta egyre korábban és gyakrabban kell lecsavarni a paksi atomerőművet, amely a Duna vizét melegíti a saját hűtésével. A teljesítménycsökkentések fokozzák a folyamatos üzemre tervezett reaktorblokkok amortizációját, miközben az erőmű élettartamának meghosszabbítása van terítéken.
A váratlanul korán érkező kánikula 1300 halálos áldozatot szedett az Európai Unióban. Melyik ország hogyan reagált a rendkívüli helyzetre? Hol tombolnak a kánikula mellett a krízis miatti politikai viták is? Melyik országban halasztották el az érettségit a forró tantermek miatt?
Felidézzük videóinkat, amelyekben a mindennapok kihívásaitól kezdve a mezőgazdaságon és az építészeten át keressük a megoldásokat az egyre gyakoribb és kegyetlenebb hőhullámok jelentette kihívásokra.
Az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint több országban is igen komoly probléma a vízkitermelés mértéke.
Egyre több európai országban mérnek extrém hőséget, Svájctól Dániáig.
Az Európát sújtó júniusi hőhullám gyakorlatilag lehetetlen lett volna 1976-ban – erre a megállapításra jutott a World Weather Attribution (WWA) nevű tudományos hálózat friss elemzése, amely szerint a jelenséget a klímaváltozás okozta.
Egy friss tanulmány szerint 50 éve ilyen hőmérsékletek még nem alakulhattak volna ki a kontinensen, és mindez a klímaváltozásnak köszönhető.
Az 1970-es évek óta egymilliárddal több ember tapasztalja a halálos veszélynek számító hőstresszt, amely főleg akkor veszélyes, ha az éjszakai hőmérséklet is magas marad.
Európában 2100-ra 127 millió embert fenyeget az elszegényedés veszélye, ha nem változik a globális klímapolitika. Magyarországon már most is érezhető a negatív hatás.
A vízpótlás nem lesz elég a megint kiszáradófélben lévő Velencei-tó helyzetének rendezésére, ami a klímaváltozás miatt újra és újra előkerül majd. Pedig a kisvizes időszak teljesen természetes, sőt a tónak nem rossz. A problémán nagyon könnyen túlléphetünk, ha elengedjük a tó utóbbi évtizedekben belénk ivódott képét, és máshogy használjuk, mint eddig megszoktuk.
Komoly érvágás lehet a helyi turizmus számára, hogy a Velencei-tónál egyre rosszabb a vízhelyzet.
Brutális bevétele lehetne a környezetvédelemnek abból, ha megadóztatnák a világ leggazdagabb 10 százalékát az általuk okozott környezeti terhelés miatt. De ez sem lenne csodafegyver.
Az ausztrál Rouser Lab öt évvel a projekt bejelentése után jelentkezett, és közölte: a feketedoboz decemberre készen lesz.
Egy év alatt jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események miatt a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek száma – derül ki a Greenpeace által megrendelt, és a Hamburgi Egyetem által készített tanulmányból.
A felmelegedésre most megint rátesz egy lapáttal a csendes-óceáni eredetű El Niño jelenség, de Magyarországon nem elsősorban erre kell figyelni. Idehaza enélkül is komoly változásokra van szükség, például a mezőgazdaságban vagy a várostervezésben.
Az előrejelzések szerint most már gyakorlatilag borítékolható, hogy nyáron visszatér a passzátszelet akár meg is fordító időjárási jelenség, ráadásul annak is rohamosan nő az esélye, hogy legkésőbb év végére szélsőségesen erőssé válik. Az El Niño a világ több részén extrém szárazságot, másutt durva felhőszakadásokat és árvizeket hoz, a legsebezhetőbb országok megsegítését pedig nagyban nehezíti, hogy az amerikai-iráni háború miatt a Hormuzi-szoros még mindig zárva van.
