Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A kormány döntése alapján augusztustól jelentősen megemelkedett a tranzakciós illeték. Az átutalásokra a korábbi 0,3 százalék helyett már 0,45 százalékot kell fizetni. Eközben az illetékmentes összeghatár ugyan 20 ezerről 50 ezerre nőtt, de ezzel együtt az illeték maximumát is megemelték 10 ezerről 20 ezer forintra.
Az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdést küldött Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének arról, mennyivel növeli az inflációt a kormány lépése. A válasz alapján az MNB úgy számol, hogy
az átutalási illetékek emelése az idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti meg az átlagos éves inflációt.
A tranzakciós illetéket a bankoknak kell fizetniük, de eddig egyszerűen áthárították az ügyfelekre. Jelenleg azonban csak vállalkozásokra terhelhetik rá, a kormány az év végéig teljes díj- és jutalékstopot vezetett be a lakossági ügyfeleknél. A bankszámlát vezető magánszemélyekre jelen állás szerint 2025-től terhelhetik rá az emelt illetékeket.
Mivel a bankok a megemelt illeték költségét az év végéig a fennálló szerződések esetén nem háríthatják át a lakossági ügyfelekre, a közvetlen inflációs hatás csak 2025 elejétől jelentkezhet, a közvetett hatás azonban már az idén is. Az MNB szerint a lakossági díjak emelkedése a közvetlen, míg a vállalati banki költségek növekedése közvetett hatás.
Az augusztusi emelés következménye, hogy a készpénzfelvételnél 0,6 százalék helyett 0,9 lett az az illeték. Októbertől pedig az olyan átutalásoknál, ahol pénznemváltás is történik, kiegészítő illetéket is fizetni kell. Minderről itt ír bővebben a Bank360.
