Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Li Csiang, Kína miniszterelnöke Moszkvába utazott, ahol szerdán találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és tárgyalásokat folytat a kínai–orosz együttműködésről és a stratégiai kapcsolatokról Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel – közölte a Tass orosz állami hírügynökségre hivatkozva a CNN.
Li négynapos oroszországi és fehéroroszországi útja egyben azt a célt is szolgálja, hogy Peking jelezze a Nyugat számára: nem veszi figyelembe a Kremlhez fűződő kapcsolatai miatti nyugati bírálatokat.
Li az érkezése után kiadott nyilatkozatában kifejtette, hogy a látogatás célja „a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítése”.
A kínai miniszterelnök látogatása az első olyan látogatás, amelyet magas rangú kínai tisztviselő tesz Oroszországban azóta, hogy két héttel ezelőtt az ukrán erők váratlanul katonai támadást indítottak az orosz határ menti Kurszk térségében. Oroszország igyekezett visszaverni a támadást, amely a második világháború óta az első alkalom, hogy külföldi csapatok orosz területre léptek. Ukrajna szerdán a háború kirobbanása óta a legnagyobb támadását hajtotta végre Moszkva ellen.
Az ukrán támadás a háború befejezésére irányuló egyre erőteljesebb nemzetközi nyomás közepette történt:
A múlt héten a kínai külügyminisztérium szóvivője felszólított „minden felet”, hogy ne fokozzák a harcokat, és „ne szítsák a lángot”, valamint hozzátette, hogy Kína továbbra is „a válság politikai rendezéséért” fog dolgozni.
Pekinget egyre erőteljesebb nyugati szankciók fenyegetik annak érdekében, hogy korlátozza az Oroszországba irányuló kettős felhasználású termékek, például repülőgépipari és technológiai berendezések exportját, amelyek a nyugati vezetők és Kijev szerint az orosz háborús erőfeszítéseket támogatják.
Kínai tisztviselők igyekeztek az országot semleges, békére törekvő közvetítőként pozicionálni, miközben korlátozott kapcsolatokat tartottak fenn Kijevvel, de tovább mélyítették a kapcsolatokat Moszkvával a kereskedelem, a diplomácia és a biztonság területén.
Kína a múlt hónapban először látott vendégül magas rangú ukrán tisztviselőt azóta, hogy Oroszország közel két és fél évvel ezelőtt megszállta az országot.
Li és Misusztyin szerdai találkozója része az 1996 óta évente megrendezett miniszterelnöki megbeszéléseknek, amelyeket a Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin elnökök által kijelölt együttműködés gyakorlati megvalósításának eszközeként tartanak számon.
A Kína és Oroszország közötti kereskedelem tavaly rekordot döntött, jócskán meghaladva a 240 milliárd dolláros célt. Oroszország óriási mértékben függ Kína piacától, áruitól és befektetéseitől, mióta az ukrajnai inváziót követően széles körű nemzetközi szankciókkal sújtották.
A kétoldalú kereskedelem 2023-ban több mint negyedével nőtt 2022-ről 2023-ra, miközben idén január és július között csak mintegy 1,6 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest a kínai vámadatok szerint. Li várhatóan Fehéroroszországban fejezi be négynapos útját, ahol Roman Golovcsenko fehérorosz miniszterelnökkel találkozik – közölte a kínai külügyminisztérium.
