Nem fogjuk tudni ellátni az országot, ha az orosz olajszállítások megszakadnak – üzente Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, legutóbb Szentpétervárról. Eközben az EU szerint nincs és nem is lesz olajhiány. A következő történik: Orbán Viktor fokozatosan elveszíti az orosz diszkontot, azaz díjkedvezményt – foglalta össze a helyzetet a Politico.

Az orosz–ukrán háború 2022 februárjában kezdődött újabb felvonása óta Magyarország különleges uniós mentességet élvezett, így jóval a piaci ár alatt jutott az orosz olajhoz. Idén júniusban Ukrajna megkérdőjelezte ezt, amikor megakadályozta, hogy a Lukoil orosz energetikai óriás országon keresztül termékeket küldjön az EU-ba.

Magyarország és Szlovákia nyilvános aggodalma ellenére a nyersolaj tovább áramlott a Barátság kőolajvezetéken. Az Argus Media energetikai szolgáltató adatai szerint Magyarország és Szlovákia augusztusban együttesen 720 ezer tonna nyersolajat kapott, szemben a júliusi 792 ezer tonnával és a júniusi 610 ezer tonnával. A Lukoilon kívül minden más orosz cég ugyanis szabadon küldhet nyersolajat Ukrajnán keresztül, emellett az orosz óriás eladhatja olaját az ukrán határon egy olyan kereskedőnek is, amely az EU-ban értékesíti. Ha pedig ez nem sikerül, Horvátország szállít a az Adria-vezetéken alternatív útvonalként. Csakhogy ezek a megoldások mind drágábbak Magyarország számára. Ez gondot jelent Orbán Viktornak és kormányának, aki a kedvezményt a költségvetési bevétel növelésre és a hazai üzemanyagárak lenyomására használta fel.

Az eddigi megállapodás rendkívül jövedelmező Magyarország számára”

– mondta Gizińska Ilona, a Centre for Eastern Studies kutatója és Magyarország-szakértője a Politicónak.

Az orosz olajat olcsóbban adják el, mint a nem oroszt, a hordónkénti árkülönbség a szankciók bevezetése óta 5-30 dollár között változik. Mihajlo Goncsar, a kijevi CGS Strategy XXI agytröszt elnöke is úgy becsüli, hogy a Lukoiltól kapott nyersolaj a piaci árfolyamokhoz képest 20 százalékos kedvezménnyel került Magyarországhoz.

Ennek azonban vége van a Lukoil elleni ukrán szankciókkal. „Ez pedig érzékeny csapás Orbán üzleti körei árnyékbevételere” – fogalmazott Gonchar.

Ukrajnának elfogyott a türelme”

– foglalta össze a helyzete Olena Lapenko, a kijevi székhelyű DiXi Group energetikai agytröszt szakértője. Véleménye szerint bár Budapest és Pozsony kötelezettséget vállalt arra, hogy diverzifikálja az olajellátását, konkrét lépések eddig még nem történtek. „Ukrajna nem látott valós esélyt arra, hogy a két ország véget vessen az orosz olajvásárlásnak. Nyilvánvalóan ez magyarázza a szankciók bevezetését az egyik legnagyobb orosz olajexportőrrel szemben” – véli az elemző.

Az ukrajnai vita pedig politikailag és gazdaságilag is veszélyes pillanatban tört ki Orbán számára, aki régóta gazdasági szükségszerűségként védi a Kremlhez fűződő barátságos kapcsolatait – értékelte a helyzetet a Politico.

Hernádi Zsolt Mol-vezér, amióta felvetődött, hogy az ukrajnai háború miatt le kellene válni az orosz olajról, rendre hangoztatta: ez üzletileg nemcsak káros, de logikátlan is, mivel ezzel teljesen kiszolgáltatottá válnánk Horvátország felé, vagyis két függésünket lecserélnénk egyetlenegyre. A Mol által is osztott vélekedések szerint egy ilyen felállásnál Horvátország nem habozna visszaélni a helyzeti előnyével, és még magasabbra emelné az Adria-vezeték tranzitdíját. Márpedig a magyar állami olajtársaság szerint a legutóbbi emelésük is igazságtalanul nagy volt.

A Barátság kőolajvezeték tranzitdíját Ukrajna tavaly decemberben megemelte – Horvátországgal szemben a Mol vélekedése szerint nem túlzó módon –, de nem ezzel került be a csővezeték legutóbb a hírekbe, hanem azzal, hogy júliusban Kijev leállította a Barátság vezetéken a Lukoil által betáplált olaj továbbítását. Ezzel a magyar kormány szerint veszélyeztetik Magyarország ellátásbiztonságát, ám az Európai Bizottság szerint nem, mert más társaság olaja attól még érkezhet a Barátságon.