Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyarország már nem függ az Ukrajnán keresztül érkező gáztól – olvasható ki az FGSZ Földgázszállító Zrt. tízéves fejlesztési tervéből, amelyet a vg.hu mutatott be. A dokumentumban, amely hamarosan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elé kerül, arról írnak: az orosz gázt már most is Szerbián át kapjuk, vagyis az sem okozna ellátási zavart, ha Ukrajna nem engedné át az orosz gázt (az ukrán vezetők egyelőre ellentmondó nyilatkozatokat tettek, mi lesz 2025-től). Kifelé viszont megy a gáz, Ukrajna ugyanis már két éve kedvező tárolási konstrukciót kínál.
A tízéves fejlesztési terv abból indul ki, hogy a magyar gázigény nagyjából ötöde elégíthető ki hazai gázból, a többit külföldről kell behozni. A keresletfelmérés szerint Romániából nagyon várnánk a gázt, az FGSZ júliusban ki is írta a pályázatot három kapacitásra, de a tender eredménytelen lett – a vg.hu szerint ennek az lehetett az oka, mert a kereskedőket elriaszthatta a többlet-vezetékhasználati díj vagy a 10-15 évre szóló kapacitáslekötés. A magyar–szlovák vezeték kapacitását most 95-100 százalékban kihasználják, ott a szlovák üzemeltetővel találtak idén olyan megoldást, amellyel másfélszeresére sikerült növelni a kapacitást. A horvát–magyar szállítási irányt pedig a túloldalon kellene bővíteni: a magyar oldalon kétszer annyi gázt tudnánk fogadni, mint amennyi küldésére a horvát infrastruktúra most elég, a mostani tervek szerint 2026-től bővíthetnek a horvátok.
A Népszavának eközben Pletser Tamás, az Erste ágazati elemzője beszélt energiaügyekről. Ő is azt mondta: akkor sem omlana össze Magyarország üzemanyag-ellátása, ha a Barátság vezeték holnap leállna, ennek csak annyi hatása lenne, hogy a finomítók hatásfoka 100-ról 80 százalékra esne, a Mol nyeresége csökkenne, a magyar és a szlovák üzemanyagárak pedig 5-10 százalékkal megnőnének.
