Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
414 milliárd forint hiánya volt a költségvetésnek idén augusztusban – közölte a Pénzügyminisztérium. 2001 óta, amióta a mostani módszertannal vezetik az adatokat, egyetlen évben sem volt ennyire nagy az augusztusi hiány.
Az év első nyolc hónapjában összesen 2857 milliárd forint a hiány. Az eredeti cél az volt, hogy 2500 milliárd jön össze egész évben, ez a cél már egészen biztosan nem teljesülhet. Amikor lehetett látni, hogy a 2,5 százalékos hiánycél tarthatatlan, akkor elkezdtek arról beszélni, hogy 4,5 százalék alatt szeretne maradni a kormány. Most a ritka rossz augusztusi adatot bemutató közleménybe betett a Pénzügyminisztérium egy fontos mondatot, arról, hogy a kormány
„amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt”.
Ami egy nagyon finom megfogalmazás arra, hogy megszorítás jöhet, ha az kell, de ha nem sikerül nagyon gyorsan felpörgetni a fogyasztást vagy még több EU-pénzt idehozni, akkor más lehetőség nem marad, mint a kiadások visszafogása. Ez összecseng azzal, amit nemrég Nagy Márton mondott – a gazdasági miniszter arról beszélt, hogy beruházások elhalasztását vizsgálják. A Bloomberg egyébként múlt héten arról írt, hogy a kormány a hiánycélt elengedve osztogatással készül a 2026-os választás kampányára, a Pénzügyminisztérium ezt álhírnek nevezte.
Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kamatkiadásokra – nagyrészt a korábbi magas infláció miatt – majdnem harmadával több pénzt kellett költeni, mint egy éve: 2413 milliárd forint ment el erre a célra január és augusztus között, a tavaly ilyenkorinál 695 milliárddal több. Az EU-pénzekből eddig 673 milliárd forint érkezett be idén, míg az uniós programok kiadásai 1086 milliárdot tettek ki.
