Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Interjút adott a kormányközeli Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Összefoglaljuk a legfontosabb, az aktualitásokat érintő részeket.
GDP-növekedés vs. alig fogyasztó lakosság
Az első negyedévben mindössze 0,7 százalékkal bővült a GDP, míg a másodikban 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az azt megelőző negyedévhez képest, pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormány tavaly decemberben azt ígérte, hogy az idei év már a növekedés éve lesz. (Az első negyedéves GDP év/év alapon plusz 1,6 százalék, a második negyedéves plusz 1,3 százalék volt.) A visszafogott teljesítmény egyik látványos oka, hogy a lakosság nem költ – szakkifejezéssel élve “óvatossági motívum” jellemzi – fogja vissza – a fogyasztást. Ennek okát elsődlegesen mindenki a szomszédban dúló háborúhoz köti, és az interjú alapján Nagy is leginkább ezzel magyarázza.
“Fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség. Sőt, a háború továbbra is akadályozza az újraindítást” – mondta a miniszter.
“A nagy kérdés az, hogy a fogyasztás miért nem nő gyorsabban, miközben 10 százalék körüli reálbér-emelkedést és jelentős hitelkiáramlást látunk a lakosságnál – főleg a piaci személyi és a lakáshiteleknél. Azt könnyű megérteni, mi történik az exporttal és az iparral, látjuk a külpiacok, a német gazdaság gyengélkedését, a járműipari problémákat, de
az kevésbé látható, hogy a lakosság tekintetében hová megy a pénz. Mondhatom, hogy itt van egy fogyasztási puzzle.”
Nagyék azt látják, hogy a lakosság megtakarít, pénzügyi és lakásvagyonát növeli. Pl. az állampapírok után kifizetett kamatokat sem költik el az emberek – az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők –, hanem újra befektetik, úgy látja, hogy pl. a Prémium Magyar Állampapírok magas hozamai is szerepet játszottak abban, hogy az óvatossági motívum nem enyhült, és a fogyasztás helyreállása még várat magára. Nagy szerint a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak, és fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása.
A kérdésre, hogy mitől várja a kormány a költések megszaladását, ha közben folyamatosan a háborút sulykolja, Nagy azt felelte, hogy Orbán Viktor azért is indult “békemisszióra”, hogy erre a sulykolásra ne legyen tovább szükség. Legyen béke, és akkor megint fogyasztanak az emberek.
Költségvetés, lyuktömködés, cash flow probléma
A kritikák szerint a kormány már több éve csak a lyukakat tömködi a költségvetésen. Hasonló kritikákat fogalmaz meg pl. Hernádi Zsolt Mol-vezér is. Nagy szerint Hernádi is elfelejtett valamit, amikor a költségvetési helyzetet bírálja: “az elmúlt időszak válságai nem károsították a gazdaság alapszöveteit”. Nem voltak elbocsátások, nem csökkentek a fizetések, jönnek az országba a befektetések. “A költségvetési hiány növekedését a gyors és hatékony válságkezelés indokolta” – mondta.
“Cash flow problémánk van, a likviditást kell optimalizálni – legalábbis én ezt így hívom.”
Nagy szerint 2022-ben energia-, 2023-ban adóbevételi, 2024-ben pedig kamatkiadási nehézségek akadtak és akadnak, ezeket cash flow szempontból lehet kezelni. “Úgy, hogy a kiadásokat racionalizáljuk, az állami beruházásokat eltoljuk.
A gazdasági kabinet már több körben vizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, és most vizsgáljuk, hogy miként tudunk eltolni beruházásokat 2025-ről 2026–2027-re.”
Nagy szerint a kamatkiadások jövőbeli csökkenése mozgásteret nyit a költségvetésben: míg idén a GDP-arányos költségvetési kamatkiadás 4,9 százalék körül alakulhat, addig ez 3,8 százalékra csökken 2025-ben, mondta.
Matolcsy küklopsz-üzemmódban
A kérdésre, hogy a monetáris politika is fékezi-e a növekedést, Nagy azt mondta,
“Küklopsz üzemmódban vannak. Csak az infláció érdekli a jegybankot.”
Nagy szerint most, hogy az infláció 4 százalék körül mozog, már el lehet kezdeni a növekedés újraindítását, valójában most már inkább az inflációs várakozásokat és félelmet kell lejjebb szorítani. A miniszter szerint ebben a reálkamat- és makrogazdasági környezetben már megengedhető lenne az MNB-től egy célzott hitelösztönző program.
Mi jön?
A várható kormányzati lépések kapcsán Nagy először is elismételte Orbán Viktor szavait, melyek szerint jövőre megduplázzák a gyerekek után járó családi adókedvezményt. És még azt is elmondta, hogy támogatni szeretnék “őket” – a családokat – abban, hogy a megtakarításokat minél könnyebben otthonteremtésre tudják felhasználni. Nagy erről csak annyit mondott, hogy szerinte az adóügyi költségeket vagy adminisztratív korlátokat érdemes lehet eltörölni.
