Uniós összehasonlításban is a sor végén állunk, csak Romániában és Szlovákiában mélyebb a szegénység.
Egy év alatt drasztikusan mélyült a szegénység, jelentős mértékben csökkent az esélye annak, hogy valaki kitörjön belőle Magyarországon – írja a 444.hu. A lap az Eurostat adatait idézi, ami szerint Magyarországon a tavalyi adatfelvételek alapján
29,5 százalékra nőtt a szegénységi rés, aminél rosszabbra utoljára 2000-ben volt példa.
Ez a szám azt mutatja, hogy mennyivel marad el a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők átlagos nettó jövedelme a szegénységi küszöbtől, vagyis a mediánbér 60 százalékától. Minél nagyobb ez a mutató, annál mélyebb a szegénység, és annál nehezebb kitörni belőle.
Ez az érték a 2000-ben volt a mélyponton, 33 százalékkal, 2007-2017 között 16 és 22 százalék között alakult, azóta viszont emelkedik. Uniós összehasonlításban is a sor végén állunk, csak Romániában és Szlovákiában mélyebb a szegénység.
A KSH 2024. első negyedévi adatai alapján átlagos fizetés mellett nagyon nehezen lehet megvásárolni hitelből egy fővárosi lakást. Vagy nagyon sok önerőre lenne hozzá szükség, vagy csak nagyon pici garzonra lesz elég a rendelkezésre álló összeg. Sajnos vidéken sem sokkal jobb a helyzet, a vármegyeszékhelyeken sem egyszerű átlagbér mellett saját otthont vásárolni.
A szegénységi rés alapján kiszámítható, hogy mennyiből élnek átlagosan a szegények: a szegénységi küszöb 1,742 millió forint volt, ami havi szinten 145 185 forintot jelent, és ennek kell a 70,5 százalékát venni, mert az küszöb értékéből még le kell vonni a 29,5 százalékos szegénységi rést. Ez alapján
átlagosan havi 102 355 forint jövedelemből élnek a magyar szegények.
Ez egy évvel korábban 100 779 forint volt, vagyis csak 1,5 százalékkal nőtt, miközben a bérek 10 százalékot is meghaladó mértékben növekednek, vagyis a szegények jövedelme nem képes követni a bérek általános növekedési ütemét.
Ez 14,8 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti átlagot. A reálbérek 10,4 százalékkal nőttek.
