Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat mértékén a jegybank Monetáris Tanácsa október 22-ei ülésén, az irányadó ráta marad 6,5 százalék.
A döntés közzététele után a forint árfolyama erősödött, az euróval szemben 400 alá.
A szeptember végi ülésen a tanács tagjai még a 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) vágás mellett voksoltak, ezt támogatták a jegybank által kiemelten figyelt tényezők ((infláció, fejlett piaci kamatok, országkockázati megítélés, bizalom a gazdasági szereplők körében).
Azóta azonban nagyot változott a világ: a közel-keleti háború tovább eszkalálódott, mérséklődtek az amerikai jegybank további kamatvágásaival kapcsolatos várakozások, a forint árfolyama pedig gyengült, az euróval szemben átlépte a lélektani 400-as határt (azóta is stabilan a 400-402-es sávban ingadozik).
Mindennek tükrében teljesen valószínűtlenné vált, hogy a jegybank október végén hozzányúljon az alapkamathoz. Ami azt illeti, a forint árfolyamának stabilizálódásához szinte biztosan hozzájárult, hogy Virág Barnabás alelnök egy befektetői háttérbeszélgetésen azt mondta: „szűkült” az MNB mozgástere a további kamatvágásokat illetően. Vagyis valószínűtlenebbé váltak a további kamatvágások.
A jegybank szokás szerint a kamatdöntés közzétételét követően magyarázatot tesz közzé és tart, ahonnan várható némi iránymutatás a jövőre nézve. A Monetáris Tanács borítékolhatóan a kockázatok erősödését fogja felemlegetni, hangsúlyozni fogja, hogy kiemelten fontos a pénzpiaci stabilitás (beleértve a forint árfolyamát) megőrzése, a jövőben pedig továbbra is óvatosság indokolt, eseti, adatvezérelt kamatdöntésekkel.
