A magyar gazdaság idén 1-1,8 százalékkal növekedhet, jövőre és 2026-ban 3 százalék, illetve 4 százalék körül bővülhet – ismertette a jegybank friss Inflációs jelentésének gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követő tájékoztatón.

Ez a prognózis jelentősen rosszabb, mint az előző, júniusi: a jegybank akkor még 2-3 százalékos gazdasági növekedést várt az idei évre.

A kormány az idei évet 4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte, jelenleg szóban 2-2,5 százalékos GDP-bővülést emlegetnek a kabinet illetékes tagjai.

A jegybank szerint az európai konjunktúrában 2025 közepén lehet fordulat a puha indikátorok, pl. rendelésállományok alapján, és majd 2026-ban lehet kiegyensúlyozott gazdasági növekedés Magyarországon. Addig elsősorban a fogyasztás lesz a növekedés motorja.

Idén nagyon magas, de még a következő években is 4-5 százalékos reálbér-növekedés várható. Ez erős alapot ad a fogyasztás bővülésének. A magyar munkaerőpiac erős – ez egyébként régiós jelenség. A feszesség oldódik azért, elkezdett hűlni a munkaerőpiac a gyenge gazdasági kilátások mellett.

Nem a Temu szívja el a lakossági fogyasztást

Mostanában a gazdaságpolitikai diskurzus – főként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megszólalásai nyomán – sokat foglalkozik azzal, miért nem pörög jobban a háztartások fogyasztása. Ez kiemelt témája lesz a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésnek. Az alelnök előzetesen azt mondta, arra jutottak, hogy olyan nagy kérdőjelek azért nincsenek, a hazai fogyasztás a régiós mintázatot követi. Különösen a lengyellel tandemben alakul. 2019 első negyedévéhez képest 10 százalékos a bővülés.

A külföldi vásárlások irányába valóban volt eltolódás, de a kártyatranzakciós adatok szerint ez nem jelentős. (Nagy Márton és minisztériuma vetették fel, hogy meghatározó a külföldi webshopok, mint a Temu meghatározó mennyiségű keresletet szívnak el.) A megtakarítási ráta növekedése magyarázza elsősorban, miért maradt el a fogyasztás bővülése a reálbér növekedésétől.

Jövő év elején folytatódik a dezinfláció

Az inflációs kilátások nem változtak érdemben, 2025 első negyedévében folytatódik a dezinfláció.

A tranzakciós illeték kormány általi felemelése idén 0,1, jövőre őszig 0,2-0,3 százalékpont inflációs többletet jelent minden hónapban.

Idén 3,5-3,9 százalékos infláció várható éves átlagban. Jövőre 2,7-3,6 százalékos. Alacsonyabb lesz a külső költségkörnyezet, és alacsonyabb visszatekintő átárazások várhatóak jövő év elején.

Az infláció most hónapról hónapra ingadozik.

Szeptemberben még közelebb kerülünk a 3 százalékhoz. Októberben emelkedés kezdődik. Decemberben 4,2 százalékos infláció várható.

A gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 5 százalék körül alakul az év végi hónapokban. De erre is lehetett számítani a bázishatások miatt. A maginfláció is mérséklődni fog 2025 elején.

Jól alakultak a fontos tényezők

Ami a kamatdöntést illeti, a Monetáris Tanács most is a kamattartás és a 25 bázispontos csökkentés között döntött – utóbbit választva. A négy fontos, figyelt tényező (infláció, fejlett piaci kamatok, országkockázati megítélés, bizalom a gazdasági szereplők körében) pozitív irányba változott, ez lehetővé tette a 25 bázispontos csökkentést.

A nagy jegybankok, az amerikai Fed és az eurózóna EKB-ja kamatcsökkentéseivel kapcsolatban Virág Barnabás hangsúlyozta: egyelőre nem tudni, milyen hatásai lesznek a feltörekvő piacokra. Ezért óvatosság indokolt. Folytatódnak a nagy jegybankok kamatcsökkentései. További adatokra lesz szükség, hogy milyen hatása lesz a fejlett piacokra.

Az energiaárak csökkentek. Ha ez tartós marad, lejjebb nyomja az inflációs pályát.

Akár három kamatcsökkentés lehet még idén

Az alelnök, illetve a tanács üléséről kiadott közlemény nem adtak határozott iránymutatást a várható kamatdöntésekről. Az biztos, hogy a jegybank szerint továbbra is óvatos és türelmes megközelítésre lesz szükség a monetáris politikában. Az is biztos, hogy továbbra is adatvezérelten, hónapról hónapra fog dönteni a Monetáris Tanács.

Biztos továbbá, hogy minden hónapban két opció lesz az asztalon továbbra is. Kamattartás vagy 25 bázispontos csökkentés.

A korábbi iránymutatás alapján az idei évre – a mostanit követően – még egy kamatcsökkentés lett volna benne a pakliban. Ezt Virág nem ismételte meg, azt hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács minden hónapban a 0 és a 25 bázispontos csökkentés között választ majd.

(Ebbe elvi szinten akár további három 25 bázispontos kamatcsökkentés is beleférne, aminek eredményeképp 5,75 százalék lenne év végére az alapkamat.)

„Korai megítélni, milyen döntések fognak születni októberben, novemberben, decemberben” – mondta Virág, hozzátéve: „Nem vagyunk abban a pozícióban, hogy a korábbi kommunikációs irányban változtatást hajtsunk végre.”

A Monetáris Tanács az alábbi tényezőkre fog kiemelt figyelmet fordítani: Mi történik az inflációs kilátásokban? Mi történik a nagy jegybankok kamatcsökkentéseivel? Kockázati megítélés hogyan alakul? Illetve fontos a pénzügyi piaci stabilitás. Ehhez pozitív reálkamatra (tehát az infláció mértékét meghaladó alapkamatra) van szükség. Ez globális helyzet, mindenkinek „ehhez kell állítania a potméterét” – üzent Virág Barnabás az intenzívebb kamatcsökkentést sürgetőknek (mint Nagy Márton).

Árstabilitás kell, nem alacsony kamatok

Az alelnök ismét hangsúlyozta, hogy mind az inflációs, mind a reálgazdasági folyamatok arra mutatnak, hogy a jegybank leghatékonyabban az infláció leszorításával, az árstabilitás elérésével és a pénzpiaci stabilitás fenntartásával tud hozzájárulni a gazdasági növekedést visszafogó óvatosság oldódásához. Mind a fogyasztás, mind a beruházások tekintetében.

Az MNB saját felmérése szerint a vállalkozások a vevők hiányát tekintik a legsúlyosabb problémának. Az inflációval kapcsolatos problémák következnek ez után.

Tehát a gazdasági növekedést nem a forráshiány gátolja (amit lehetne kamatcsökkentéssel, támogatási programokkal stb. orvosolni), hanem az inflációs félelmek. Azok pedig csak akkor múlnak el, ha a gazdasági szereplők megtapasztalják és elhiszik, hogy a magas infláció korszakának vége, újra árstabilitás van.