Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Jövő hétfőn fogja beadni a kormány a 2025-ös költségvetést – közölte a Pénzügyminisztérium. Az eredeti ígéret az volt, hogy megvárják vele az amerikai választást, de ahogy látszik is, nyilván még bőven akkor kezdtek el dolgozni a büdzsén, amikor nem lehetett tudni, ki lesz a következő amerikai elnök. Ez pusztán abból is látható, hogy a javaslat már megjárta a Költségvetési Tanácsot, ami kötelező eleme a tervezésnek, a szervezet pedig aligha egy napja, az elnökválasztás eredményének az ismeretében kapta meg a dokumentumot.
A testület 17 oldalon sorolja a megállapításait, és természetesen a kormány szerint az a legfontosabb, hogy benyújtásra alkalmasnak minősítette a költségvetést, de azért bőven van, amit ezen felül is érdemes kiemelni.
A kormány úgy számol, hogy jövőre az idei borzasztó alacsony szinthez képest 3,4 százalékkal fog növekedni a magyar GDP (az előrejelzés komolyan vehetőségét persze csökkenti, hogy 2024-re eredetileg 4 százalékot mondtak, most tartunk ott, hogy az 1 százalék már jó lehet), az infláció 3,2 százalékos lehet, a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal nőhet, és a kamatok is csökkennek. A tervezéskor úgy számoltak, hogy az euró árfolyama átlagosan 397,5 forint lehet – most efölött vagyunk.
A kormányzati szlogen ugyan az, hogy 3 és 6 százalék közötti növekedést kell összehozni 2025-ben, amihez képest a 3,4 százalékos ígéret egy elég óvatos becslés, a Költségvetési Tanács azonban az elemzői véleményeket gyűjtötte össze: ezek szerint 2,5 és 3,8 százalék közötti lehet a növekedés, úgyhogy innen nézve a 3,4 máris egy bátrabb vállalásnak tűnik. A KT szerint el lehet érni ezt a növekedést, de vannak kockázatok.
A kormány 3,7 százalékos hiányt tervez 2025-re, amit a mostani törvények szerint nem tehetne meg, mert 3 százalék feletti hiányt most már nem lehetne vállalni – figyelmeztet a KT. Persze azt ők is tudják, hogy a jogalkotás nálunk igencsak rapid tud lenni, úgyhogy hozzá is tették, a PM jelezte, hogy már készül egy törvénytervezet arról, hogy ezt a 3 százalékos határt ne kelljen tartani, és úgy számolnak, hogy mire a büdzsét elfogadják, már át is írják a hiány tervezésének szabályát.
Ugyanígy nem szabályos az, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre a kiadások minimum fél százaléka (220 milliárd forint) helyett csak 100 milliárd forint tartalékot tesznek félre. A PM erre is azt közölte: indítványozni fogja, hogy írják át a szabályt.
De a hiánycél megvalósulását még így is kockázatok övezik. A kormány ugyanis túl magasra tervezte a fogyasztási adókból (például áfa, jövedéki adó) származó bevételeket, a EU-tól érkező pénz összegét, a GDP-növekedést, az euróárfolyamot viszont túl alacsonyra. Ha ezek közül több is borul, akkor még a most vártnál is nagyobb lehet a hiány a KT szerint.
A költségvetést ugyanis azzal a várakozással tervezték meg, hogy az ideinél 8,1 százalékkal több áfa érkezik majd be, miközben a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal nő (az infláció pedig ugye 3,2 százalékos). Erről a KT azt írta: kockázatot jelent, ha a 2024-es bázisévi teljesítés és a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak.
A kormány úgy kalkulál, hogy 2268 milliárd forint EU-pénz érkezik. Ebből 630 milliárd forint lehetne a helyreállítási alap, amelyhez most még mindig nem fér hozzá Magyarország, a kockázat tehát jelentős. Bezzeg az EU-s programok kiadásaira másfélszer annyi pénzt számol a kormány, mint amennyi 2024-ben lehet.
A kiadási oldalon első ránézésre nagyon látványos lehet, hogy a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap megszűnik. De itt azért nincs óriási dráma: valójában az addig a rezsivédelembe pakolt pénzeket most három minisztérium között dobják szét (a lakossági rezsitámogatásokat az Energiaügyi, a közintézményekét a Pénzügy-, a közlekedési cégekét pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium kapja meg), a honvédelmi forrásokat pedig teljesen logikusan a Honvédelmi Minisztériumhoz teszik oda.
Az államadósság csökkenne a terv szerint, igaz, a 2024 végére ígért 73,2 százalékról csak 72,6 százalékosra – ez tartható terv a KT véleménye alapján.
Azt egyébként nemrég néztük meg, hogy az elmúlt pár év költségvetéseiben a kormány gazdasági előrejelzéseinek háromnegyede nem jött be: 2021 és 2024 között öt büdzsét írtak (a 2023-asat kétszer is), az ezekben olvasható 20 legfontosabb makrogazdasági előrejelzés közül 15 esetben jóval rosszabb lett a valóság.
