Tetszett a cikk?

Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.

Szeptember közepe óta egyre kockázatkerülőbbek a befektetők a pénzpiacokon a hozzánk hasonló feltörekvő piacokkal szemben, inkább dollárba viszik a pénzüket, ezt érezzük Magyarországon is – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke, miután a jegybank monetáris tanácsa (MT) minden várakozásnak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot.

Ha a külső környezet és az inflációs kilátások indokolják, akkor huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, fegyelmezett, következetes és szigorú monetáris politikával kell tovább haladni – erősítette meg az egy hónapja elhangzott ígéretet.

Az infláció letörésével most kell nagyon fegyelmezettnek lenni: az infláció most már alacsonyabb, mint 2022-ben és 2023-ban volt, de

„annak az árnyékát is el kell törölni a gazdaság gyors újraindításához”

– fogalmazott, ugyanis „a fejekben az inflációtól való félelem még benne van”.

A gazdasági szereplők és a lakosság egyaránt fontos témának érzi továbbra is az inflációt (most nem mondott konkrét számot, de egy hónapja ezt számszerűsítette: úgy hozzák meg a pénzügyi döntéseiket, mint ha 7-8 százalékos volna az infláció), márpedig akkor lehet majd igazán jól beindítani a gazdasági növekedést, ha a pénzügyi döntéseikből szinte teljesen kikerül majd az infláció.

Virág Barnabás az MNB alelnöke
MNB

Ilyen szempontból az elmúlt hetek egyik jó híre az, hogy az infláció a vártnál kisebbet nőtt. Az élelmiszerek árdinamikája gyorsul, ezt részben ellensúlyozta az, hogy a piaci szolgáltatások áremelkedése még mindig magas, de mérséklődik. Ez rövid távon az alacsonyabb infláció irányába mutat, viszont az elmúlt hónapokban ahogy a forint gyengült, az már a 2025-ös inflációt emelheti – tette hozzá a közgazdász. Az árfolyam rosszabb, mint amit az MNB a szeptemberi Inflációs jelentésében várt – ismerte el az alelnök.

Így aztán egymással szembe menő folyamatok lesznek: az élelmiszerárak, a forintárfolyam és az új adószabályok egytől egyig felfelé vihetik az inflációt 2025-ben, miközben az általános keresletnövekedés fékezheti az árakat.

Nem látott az MNB okot arra, hogy optimistább legyen, az eddigi szintjén hagyta az alapkamatot

Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!