Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Ahogy az várható volt, nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank az alapkamaton, az MNB monetáris tanácsa (MT) úgy döntött, hogy továbbra is 6,5 százalékos marad.
A kamatfolyosó két széle is marad az eddigi, az egynapos betéti kamat 5,5, az egynapos hitel kamata pedig 7,5 százalék.
Eddig utoljára szeptemberben csökkentették az alapkamatot, akkor 0,25 százalékponttal. Aztán amikor októberben nem változtattak a kamatszinten, akkor Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy az MNB a 6,5 százalékos szint tartására rendezkedik be, ha a kiemelt tényezőkben nem áll be javulás.
A tényezők közül, amelyeket akkor emlegetett, az inflációról egy egészen jó – legalábbis az előzetes várakozásoknál mindenképp jobb – adat érkezett. A forint árfolyama viszont egész rémesen áll az előző hónapokhoz képest: október vége óta általában közelebb jár a 410-hez, mint a 400-hoz, rövid időre a 410-et is átlépte.
A geopolitikai helyzet egy fokkal stabilabb lett attól, hogy az amerikai választásnak világos eredménye született, és nem sodródott az USA polgárháború-közeli helyzetbe, és október óta már az is valószínűbbnek tűnik, hogy nem lesz nyílt háború Izrael és Irán között. Cserébe attól kezdtek el tartani a befektetők, hogy mi lesz Európával, ha Donald Trump jövő januárban visszatérve beindítja a vámháborút, és persze az orosz–ukrán háború sorsa is nagyban fog függni Trump politikájától.
A kamatdöntés előtt egy euró ára 406,7-406,9 forint környékén mozgott. A döntés bejelentése utáni percekben 407,3-ig gyengült – ez egyelőre azért drámai mozgásnak nem nevezhető.
A következő fontos pillanat délután 3 órakor lesz, az MNB hagyományosan ilyenkor teszi közzé a kamatdöntése részletes indoklását és azt is, hogy mit vár a magyar gazdaságtól a következő hetekben-hónapokban.
MNB-székház a Szabadság téren.
Túry Gergely
