Eldőlt, milyen alapkamat kerül a magyarok karácsonyfája alá

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat mértékén a jegybank Monetáris Tanácsa december 17-ei ülésén, az irányadó ráta marad 6,5 százalék.

A döntés nem hozott meglepetést, érdekes lehet azonban az ahhoz egy órával később fűzött tájékoztató: elkészült ugyanis a jegybank negyedik negyedéves Inflációs jelentése, annak friss gazdasági növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzéseit ismerteti majd Virág Barnabás alelnök.

A jegybank októberben állt meg a kamatcsökkentéssel. Akkor Kandrács Csaba alelnök a romló környezettel indokolt: romlott a nemzetközi befektetői hangulat, erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Eszkalálódtak a geopolitikai konfliktusok, a nyersanyagárak felmentek, ugyanakkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank kamatpályájára vonatkozó prognózisok eltérőek. A hazai hozamfelárak emelkedtek, a forint gyengült. (Akkor ez az euróval szemben a 400-as szint áttörését jelentette.)

Az alelnök már akkor jelezte, hogy a Monetáris Tanács ugyan hónapról hónapra eseti, adatvezérelt módon dönt, a jegybank kész huzamos ideig fenntartani a 6,5 százalékos kamatszintet. Csökkentésről csak akkor lehet szó, ha a jegybank által kiemelten figyelt tényezőkben (infláció, fejlett piaci kamatok, országkockázati megítélés, bizalom a gazdasági szereplők körében) trendszerű és tartós javulás áll be.

A kommunikációs irány maradt a novemberi kamattartás idején is. Virág Barnabás alelnök akkor azt mondta:

a jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint

(kockázatkerülőbbek a befektetők a pénzpiacokon), emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.

Mindebben december közepére nem történt változás, így nagyon meglepő lett volna, ha a Monetáris Tanács ezúttal változtat a kamatszinten.