Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egységes volt, nem volt más opció az asztalon, mint a kamattartás – számolt be az október 22-ei ülésről Kandrács Csaba. Az alelnök szerint az „óvatosság, a türelem, a határozottság szelleme lengte körül” az ülést.
A szeptember végi kamatdöntés óta romlott a nemzetközi befektetői hangulat, erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Eszkalálódtak a geopolitikai konfliktusok, a nyersanyagárak felmentek, ugyanakkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank kamatpályájára vonatkozó prognózisok eltérőek.
A hazai hozamfelárak emelkedtek, a forint gyengült
– sorolta a kamattartás mellett szóló érveket az alelnök. Egyszóval romló közegben döntött a Monetáris Tanács.
Szeptemberben sikerült elérni a 3 százalékos inflációs célt, ami örvendetes. Ugyanakkor növekedtek a felfelé mutató inflációs kockázatok, a maginfláció pedig gyorsult. Az inflációs folyamatok egyébként a jegybank várakozásainak megfelelően alakulnak. Ami a jövőt illeti, az MNB szerint a maginfláció stabilan 5 százalékon marad, míg a fő inflációs mutató októbertől újra emelkedik, év végére 4,2-re gyorsul. 2025-ben fenntarthatóan elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
Ilyen körülmények közt a Monetáris Tanács úgy látja, kiemelten fontos a stabilitás. Óvatos és türelmes monetáris politika indokolt továbbra is.
Nem félünk akár huzamosabb ideig fenntartani a jelenlegi kamatszintet – hangsúlyozta Kandrács. A Monetáris Tanács a következő üléseken is hónapról hónapra, adatvezérelt módon fog dönteni – vagyis a jegybanki iránymutatás nem zárta ki további kamatcsökkentések lehetőségét.
Mindenesetre az alelnök által elmondottakból az következik, hogy ha a jegybank által kiemelten figyelt tényezőkben (infláció, fejlett piaci kamatok, országkockázati megítélés, bizalom a gazdasági szereplők körében) nem áll be javulás, akkor az MNB a 6,5 százalékos kamatszint tartására rendezkedik be. Ezzel növelve az ország kamatfelárát.
A forintárfolyamról az alelnök azt mondta, hogy (mint a pénzpiaci stabilitás összetevőjét és inflációs csatornát) kiemelt figyelemmel kísérik. Az euróval szembeni 400-as szint áttörésének főleg lélektani jelentősége van, az árfolyam a 400-402 közötti sávban stabilizálódott, nem történt jelentős elmozdulás a korábbi szinthez képest, nem zajlik trendszerű gyengülés.
A forint árfolyama egyébként a kamatdöntés bejelentése után valamelyest erősödött, egy ideig hajszállal a 400 alatti szinten is meg tudott kapaszkodni. A legerősebb pont 399,79 volt a nap folyamán. Mire azonban az alelnök beszélni kezdett, a forint már újra 400 fölé gyengült, míg 400,5 körül állapodott meg.
