„Annak érdekében, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP() viszonyított arányát az idei évben is csökkenő pályán tartsuk, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 615 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza a Magyar Nemzeti Banktól” – jelentette be a Pénzügyminisztérium.
Az ügylet nélkül a GDP-arányos államadósság biztosan nem csökkent volna 2023 végéhez képest, adva, hogy
az adósság szintje a harmadik negyedév végén 76 százalékon állt, míg tavaly év végén még csak 73,4 százalékon.
Az Orbán-kormány az Európai Bizottságnak a túlzottdeficit-eljárás alatt benyújtott szerkezeti-költségvetési tervben azt jelezte előre, hogy idén év végén az államadósság 73,2 százalék lesz, tehát lesz – ugyan csak minimális – adósságcsökkenés.
Az állampapírok visszavásárlása voltaképpen csak könyvelési trükk. A vásárlást az ÁKK minden bizonnyal a kincstári számla (az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számla – kesz) terhére hajtotta végre. A papírok visszavásárlása után az adósság csökkent 615 milliárd forinttal, ugyanakkor a kesz egyenlege is csökkent ugyanennyivel.
Pénzáramlás
Horváth Szabolcs
Az adósságmutatónak ráadásul csak december 31-én kell alacsonyabb értéket mutatnia, mint egy évvel korábban, vagyis
az ÁKK nyugodtan megteheti, hogy az év elején egy állampapír-kibocsátással visszatölti a kesz-egyenleget, növelve az államadósságot.
A művelet nem okoz semmiféle fennakadást, az MNB által közölt adatok szerint a kesz-egyenleg a második negyedév végén 3,5 ezer milliárd forint volt. Ez historikusan magasnak tekinthető.
Konkrét következménye annak sem lenne, ha év végén az államadósság-mutató nem mutatna csökkenést. Ez azonban
tovább erodálná a magyar gazdaságpolitikába és költségvetési fegyelembe vetett bizalmat, ami egyebek mellett a forint árfolyamának gyengülésében csapódna le.
Miközben a forint már amúgy sincs jó bőrben.
Erre utal közleményében a jegybank is:
az államadósság csökkentésével erősödik Magyarország kockázati megítélése, és mérséklődik pénzügyi sérülékenysége.
