Kifejtette az NGM, hogyan jött össze a szokatlan költségvetési hiány januárban

Megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes tájékoztatója az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének január végi helyzetéről. A táblázat itt böngészhető.

Az alapadatok már az NGM február 10-i gyorsjelentése óta ismertek, ezek szerint 2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 166,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 35,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 62,9 milliárd forintos többletet mutattak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei pedig az előző évhez viszonyítva 12,5 százalékkal nőttek.

Mint a gyorsjelentés közzétételekor megírtuk, a központi költségvetés 166 milliárdos hiánya szokatlan, mert az első hónap még pluszos szokott lenni.

Az NGM a mostani részletezésében azt írja,

• a központi alrendszer január végi 3280,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 41,4 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal alacsonyabb összegben alakultak.
• A központi alrendszer január végi 3348,1 milliárd forint összegű kiadásai 80,8 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a helyi önkormányzatok támogatásai.
• A központi költségvetés adóssága 2025. január végéig 1602,7 milliárd forinttal növekedett, ezen belül a nettó devizakibocsátás 1074,3 milliárd forint összegben járul hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetét-állomány növekedéséhez.

Mint írják, az év elején több mint 800 ezren részesülnek állampapír-kamat kifizetésében, ami 2025-ben 1700 milliárd forintnyi kifizetést jelent. A jelentés szerint januárban 499,2 milliárd forintot fordítottak nyugellátásokra, 224,4 milliárdot (az egy évvel korábbinál 51,1 milliárddal többet) gyógyító-megelőző ellátásra, 21,6 milliárdot (a tavaly januárinál 3,4 milliárddal többet) pedig Babaváró támogatásra.