Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Szélsőségesen száraz volt a tél mindkét nagy folyónk fő vízgyűjtő területén – számolt be az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A Duna lefolyás szempontjából meghatározó nagymarosi vízgyűjtő területére az átlagos téli csapadéknak 60 százaléka, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére csak 52 százaléka hullott.
Országos Vízügyi Főigazgatóság
A nagymarosi vízgyűjtő esetében 129 milliméter eső esett a téli időszakban, ez az elmúlt 30 év legalacsonyabb értéke, még a második legszárazabb időszakban, 2016–17-ben is 153 millimétert mértek. A szegedi vízgyűjtőnél ez az érték mindössze 68 milliméter, ez szintén negatív rekord. A legszárazabb mindkét területen február hónap és március eleje volt, amikor a sokéves átlag mindössze 28 százaléka esett.
Országos Vízügyi Főigazgatóság
A rendkívüli szárazság eredményeképp a Duna és a Tisza márciusi vízállása egyaránt negatív csúcsot ért el: a Duna esetében sem Nagymarosnál, sem Budapestnél, a Tiszán pedig sem Szolnokon, sem Szegeden nem mértek olyan alacsony minimumvízszintet az elmúlt év egyik márciusában sem, mint az ideiben.
„A márciusi kisvíz idején a vízállás a Dunán Budapestnél 2025. 03. 12-én 87 cm-ig, 6%-os mederteltségig csökkent, míg a Tiszán, például a szolnoki vízmércén 2025. 03. 13-án 3%-os mederteltség mellett –257 cm-es vízállást mértek” – közölte az OVF.
Azt már februárban is lehetett tudni, hogy a vízgyűjtő területeken tapasztalt csapadékhiány gondot okozhat, akkor erről itt írtunk. Hogy az idén nyár eleji helyzet hogyan viszonyul a három évvel ezelőtti nagy aszályhoz, arról pedig itt olvashat.
