Nagyon alacsony értékeket mutat a hóvízkészlet (azaz a hó formájában tárolt csapadék) a hazai folyók vízgyűjtőjén az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján. A Duna Nagymaros fölötti vízgyűjtőjén alig 1 köbkilométerre becsülik mennyiségét, ami a február közepén jellemző sokéves minimumnak alig harmada, az átlagnak alig tizede (a közel hússzor nagyobb sokéves maximumról ne is beszéljünk). Nem jobb a helyzet a Tiszánál sem, sőt. Itt nem is mutat ki egyáltalán hóvízkészletet a Hydroinfo.hu vonatkozó grafikonja, gyakorlatilag nincs hó a vízgyűjtőn.  

Ezek az értékek ugyan csak becslések, de a konkrét mérések és vízhozamok, a korábbi értékek és a folyók mentén elterülő országok adatai alapján valóban kijelentető, hogy  

a sokéves minimum alatt van a Duna Nagymaros feletti és alpesi vízgyűjtőinek hóvízkészlete 

– avatta be a HVG-t a hóvízkészlet-számítás rejtelmeibe Csík András, az OVF Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának keretein belül működő Országos Vízjelző Szolgálat vezetője.  

Hóvízkészlet a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtőjén 2025.02.20-án

Hydroinfo.hu

Csík András kiemelte: az elmúlt időszak eleve enyhébb, jóval kevesebb csapadékkal járó időjárása miatt halmozódik a szokottnál kevésbé a hó. Csapadékból egyébként itthon is kevés volt, mint a HVG is megírta: baljós jelként értékelhető, hogy február elején nagyobb volt a csapadékhiány, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt, és ez érdemben azóta sem javult.

Hogy az alacsony hóvízkészlet milyen hatással lesz a hazai folyókra idén, azt már korántsem lehet egyértelműen megmondani – figyelmeztetett a szakember. Bár laikusként, iskolai földrajztanulmányaink alapján könnyen levonnánk azt a következtetést, hogy bizonyára elmarad az olvadással járó tavaszi áradás, Csík András óvatosságra int: hó hiányában is lehet akár nagyobb árvíz is, ha hullik annyi csapadék – mint tapasztaltuk például tavaly ősszel, a Boris ciklon idején.  

90 napos csapadékanomália 2025. február 20-án

HungaroMET

A hóvízkészlet mértéke és az árhullámok között nincs olyan egyértelmű kapcsolat. Például a 2017-2018-as téli időszak maximumhoz közeli hómennyiségeiből sem lett nagy árhullám, legalábbis a Dunán (a Tisza más kérdés), mivel a fokozatosan – nem pedig hirtelen, nagy mennyiségű folyékony csapadék kíséretében – olvadt el a hó. A hóvízkészlet mennyisége inkább csak a valószínűségeket növeli vagy csökkenti – mondta Csík András, aki szerint a jelenlegi helyzet alapján a tavaszi, nyár eleji nagyobb árvíz kialakulásának valószínűsége kisebb a szokottnál. 

De esik még?

Több hónapra előre jelezni jó megbízhatósággal nem lehet, és jelenleg csak abban lehetünk biztosak, hogy a következő napokban nem lesz említésre méltó mennyiségű csapadék.  

Az elmúlt évek adatai alapján azonban mégis kirajzolódik egy trend, ami hosszabb távon adhat okot aggodalomra: azzal, hogy nem tud a hóvízkészlet halmozódni, jelentősen csökken a folyókat a nyári időszakban tápláló gleccserek hóutánpótlása, fogy a biztos édesvíztartalék, csökken az alaplefolyás. Évtizedes távlatokban már látható, hogy nem lesz mi táplálja a folyókat a nyári időszakban, hiszen évente 30 évre való víz olvad ki belőlük. A gleccserek olvadásáról és ennek ránk gyakorolt közvetlen hatásairól korábban dokumentumfilmet is készített a HVG.

Az is látszik, hogy korábban nem voltak ilyen hosszú csapadékszegény időszakok – a Met.hu-n elérhető európai előrejelzés is azt mutatja, hogy az előttünk álló héten várhatóan 10-30 mm-rel marad el a csapadék a sokéves átlagtól akár Magyarországot, akár a Duna vízgyűjtőjét nézzük.  

A dunaihoz hasonló helyzet látszik a Tisza vízgyűjtőjén is, ahol olyan kevés hó halmozódott fel, hogy nem is lehet a grafikonon ábrázolni. Ez itt azonban nem példa nélküli, már csak azért sem, mert a Kárpátok csúcsai nem nyúlnak olyan magasra, mint az Alpokéi. Mindenesetre, ami csapadék hullott, az döntően folyékony volt, és le is folyt.

A kisvizes időszakok egyébként jellemzők a Tiszán, amit a hosszabb időre megjelenő homokpadok is jól mutatnak. A tavalyi aszálykor például annyira alacsony volt a vízszint, hogy nyár végén a mederbe hirdették meg a parlament fenntartható fejlődés bizottságának kihelyezett ülését, amelyen azt vitatták meg, hogyan lehet tenni az aszályok és az Alföld elsivatagosodása ellen.

Hóvízkészlet a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén 2025.02.20-án

Hydroinfo.hu

Csakhogy az ilyen kisvizes időszakok a Dunán és a Tiszán is egyre többször fordulnak elő évszaktól függetlenül, ugyanakkor nagyobb árhullámokra a tavaszi és nyár eleji időszak mellett egyre inkább számíthatunk télen vagy ősszel is. Erről Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója is beszélt a HVG-nek egy tavaly év végi interjúban. A kutató a klímaforgatókönyvekre hivatkozva azt mondta, hogy bár az éves csapadékösszeg kismértékben nőhet, de gyakrabban számíthatunk rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékra, ami gyorsan lefolyik.

A Tiszán is nagyon sok múlik azon, hogy milyen intenzitással olvad a hó – már ha éppen van említésre méltó mennyiség –, ekkor alakulhat ki nagyobb valószínűséggel árhullám. 2017 februárjában például volt ilyen, amikor egy nagyon hideg időszak következtében a Tiszán állójég alakult ki, majd egy jött hirtelen felmelegedés, így a vízgyűjtőn felhalmozódott átlagosnál nagyobb hókészlet gyors olvadása és a felmelegedéssel együtt érkező eső együttes hatására jeges ár alakult ki, ami helyenként komoly károkat okozott a folyó mentén a vízi közlekedésben érintettek számára. Emlékezetes volt az elszabadult tiszacsegei komp esete, rajta Janival, az éjjeliőrrel, akit honvédségi helikopterrel kellett kimenteni a jeges folyó közepéről.

A jég beállásának idén már igen kicsi a valószínűsége – állapította meg Csík András. 

Így is száradunk ki, de megláthatjuk a lehetőséget

A hóvízkészlet csak egy összetevő a sok közül, ha a hazai vízegyenleget nézzük, ami viszont évről évre romlik – figyelmeztet Ungvári Gábor közgazdász, a REKK.AQUA vízgazdasági elemzője. Lassan sutba dobhatjuk azt a 100 köbkilométeres átlagos értéket, amennyi víz átment az országon elmúlt évtizedekben évente, és ami a Nemzeti Atlasz vonatkozó fejezetében is szerepel (egészen pontosan 104,71 köbkilométer/év a 2001–2020 közötti időszakban).  

A 2010–2020 közötti időszak átlagában már csak a 90 ezer km3-t meghaladó átlagos értékről beszélhetünk. Ennek oka pedig egyértelműen a klímaváltozás: az intenzívebb besugárzás, az emelkedő hőmérséklet, a levegő csökkenő relatív páratartalma, és ezekből fakadóan a növekvő párolgás. Egy, a Duna vízgyűjtőjének vízegyenlegét vizsgáló 2023-as, BME-s kutatók által készített tanulmány adataiból kiolvasható, hogy 

1990 és 2020 között több mint 8 százalékkal, bő 50 milliméterrel nőtt a felszínről évente elpárolgó víz átlagos mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az ország minden egyes négyzetméterén 50 literrel kevesebb víz maradt az év végére, mint ami odakerült akár csapadék, akár vízfolyások révén.  

Árvíz Budapesten 2024 szeptemberben

Kriza Márton

Ezért aztán nem csak a hóvízkészlet hiánya miatt aggódhatunk. Ungvári Gábor szerint azonban onnan is meg lehet fogni a téli változásokat, hogy ha várhatóan kisebb valószínűséggel jelentkezik nagy áradás tavasszal, a helyette levonuló kisebb árvizeket kisebb kockázat mellett, könnyebben tudjuk kiaknázni, azaz kivezetni belőlük, hogy megfogjuk a vizeiket. Ezt a lehetőséget még nem használjuk ki, pedig az esély egyre növekszik.  

Például mert úgy tűnik, az állam is ebbe az irányba mozdul: a vízügy a tavalyi nagy dunai árhullám apadó szakaszában pont a vízmegtartás érdekében töltötte fel a kezelésében álló csatornarendszereket, holt- és mellékágakat, amik idén január végén is tele voltak. Legalábbis az illetékes államtitkár beszélt erről. De volt ennél látványosabb fejlemény is: február 20-án olyan online felületet indított az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amin keresztül a mezőgazdasági termelők felajánlhatják saját, mélyebben fekvő területüket vízmegtartásra.

Vagyis hozzájárulnak, hogy az esetlegesen rendelkezésre álló – akár komolyabb csapadékból, akár kisebb árvízből érkező – többletvízzel elárasszák azokat. Ezzel az egyszerű módszerrel hatékonyan pótolható a talajok nedvességtartalma, emelhető a talajvízszint, vagyis a párologtatásra, így a felszín hűtésre rendelkezésre álló vízmennyiség, de számos egyéb előnnyel is járhat. Ungvári Gábor szerint érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel:

rá kell mozdulnunk minden vízcseppre, hogy mérsékelni tudjuk a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásait.

Nyitókép: Belvíz Kaba határában 2022 végén. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt