Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A kormányzat nem tekintette és továbbra sem tekinti partnernek a várost és lakosságát. Nem voltak kíváncsiak a szempontjainkra és igényeinkre. Bábolnát pedig nem a lótenyésztés fellegváraként, nem egy rohamosan fejlődő vidéki városként, hanem dögtemetőként képzelik el – közölte a a bábolnai városvezetés kedd délután.
Lázár János hétfői videójára reagáltak, amiben a miniszter arról beszélt, hogy visszautasította a település polgármestere, Horváth Klára az ajánlatát a város számára. Az építési és közlekedési miniszter szerint 1 milliárd forintot ajánlott kártérítésként, illetve évi 100 milliót három éven át, azt mondta, hogy a polgármester asszony ennél sokkal többre gondolt, sokkal többet szeretne. A vita abból fakadt, hogy a száj- és körömfájásjárvány idején több mint ötezer marhát szállítottak a város határába (amiről eleve csak a sajtóból értesültek), az ATEV telephelyére, ahol az állati tetemeket elhamvasztották.
A városvezetés azt írta kedden, hogy világosan fogalmaztak arról, hogy milyen károk érték a várost száj- és körömfájás járvány kezelése kapcsán, „melyben a város véleményét nem kérték ki, a tiltakozásunkat figyelmen kívül hagyva szállítottak és földeltek el nálunk több ezer állati tetemet. Emiatt kértünk és kérjük a kármentesítést, valamint a kártalanítást.”
A posztban beszámoltak arról, hogy mit javítanának, fejlesztenének:
- Bábolna hírnevét,
- a város úthálózatát,
- városunk fürdőjét (tanuszoda),
- valamint a Bábolnai Energiaközösséget.
Azt is hozzátették, a kártalanításról, a fejlesztésekről és a jövőről, készek egyeztetni, de nem videóüzenetekben, hanem partnerként.
