Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Figyelmen kívül hagyták a józsefvárosi önkormányzat tiltakozását abban a rendeletben, amely a szerda esti Magyar Közlönyben jelent meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bővítéséről és fejlesztéséről.
A kormány 2020-ban fogadtatott el a parlamentben egy törvényt arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingyen megkapja a Magyar Rádió volt épületeit. Ezt aztán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítették. Miután kiírták a közbeszerzést a bontásra, az önkormányzat helyi védettség alá helyezte az épületeket, amire válaszul a kormány egy rendelettel úgy döntött, a kiemelt beruházásoknál nem kell az önkormányzatok változtatási tilalmát figyelembe venni. Aztán Sára Botond főispán (a kerületben megbukott volt polgármester) javaslatára a Kúria kimondta, hogy az önkormányzat „jogalkotói hatalommal való visszaélést valósított meg”, és megsemmisítette a kerület rendeletét.
Tavaly a Józsefvárostól több mint 200 kilométerre lévő Hajdú-Bihar vármegyei főispán hivatalára bízták a közlekedési szabályok megállapítását, és a legújabb rendelet ezt fokozza: a beruházással kapcsolatban a közútkezelői nyilatkozat kiadására is – ideértve az érvényben lévő súlykorlátozás alóli felmentést, a közútkezelői hozzájárulást az építési, bontási és felújítási munkálatokhoz, a forgalomtechnikai tervek elfogadását is – a kormány a közlekedési hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki.
Lánszki Regő építészeti államtitkár néhány hónapja azt mondta, hogy „messzemenően figyelembe vették” a szomszédos utcákban lakók igényeit, a projekt olcsóbb, zöldebb és nyitottabb lesz. Az önkormányzat szerint azonban ez nem igaz: Pikó András VIII. kerületi polgármester úgy véli, a helyieknek továbbra sincs ráhatásuk a projektre, amely még módosult formájában sem tetszik nekik.
A kerület és a helyi civilek javaslatai nem épültek be a koncepcióba, így az új épületegyüttes megmarad „a kormányzati önkény emlékművének”. Most az újabb kormánydöntés tovább szűkíti a helyi hatáskört:
Semmilyen építési szabályt nem kell figyelembe venni, nem kell parkolóhelyeket építeni, a közterület tulajdonosának engedélye nélkül használhatják a beruházók a közterületeket.
És mindez érvényes a folyamatban lévő ügyekre is.
Ennek a rendeletnek a tervezetéhez hozzászólt Rádai Dániel alpolgármester, aki azt írta: csak a káosz nő, ha az önkormányzatot mindenből kiszorítják. Ha autó- és buszparkolóhelyek, kerékpártárolók nélkül engednek új középületeket építeni, az a helyi lakók életminőségét is rontja. Annak pedig, hogy a közlekedési szabályokról olyan debreceni hivatalnok dönthet, aki talán soha nem járt a helyszínen, és legfeljebb a Google térképén tudja azt megnézni, volt már olyan következménye is, hogy 30-40 tonnás járművek útvonalaként olyan utcákat jelöltek ki, ahol azok fizikailag nem fértek el. Ám ez a figyelmeztetés sem hatott, a rendelet megjelent.
