127 470 magyar halt meg 2024-ben, közülük a férfiak átlagosan 71,3, a nők 78,2 évig éltek
– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett évkönyvéből. A legtöbben, ahogy minden egyes évben 1990 óta, amióta éves statisztika elérhető, ezúttal is daganatos betegség miatt halnak meg: ezúttal egy év alatt 31 162 áldozata volt a ráknak. A második legtöbb, 28 592 áldozatot a szívbetegségek követelték, ez után következik a listán 9685 halálesettel az agyérbetegség. Ha lehet egy ilyen témában pozitívumokat emlegetni, az egyik éppen ez: harminc évvel ezelőttig még évente 20 ezer fölött volt az agyérbetegségben elhunytak száma, aztán ez folyamatosan csökkenni kezdett, 2023-ban és 2024-ben pedig már a 10 ezret sem érte el.
A közel hatezer légzőrendszeri betegség miatti haláleset valamivel több, mint néhány évtizeddel ezelőtt, májbetegség miatt viszont most először vesztették az életüket háromezernél kevesebben. Az öngyilkosok száma nyolc fővel nőtt egy év alatt, de csak a fele annak, amennyi az 1990-es években volt. A Covid pedig hiába cseng már le, még tavaly is több áldozatot szedett, mint ahányan közlekedési balesetben haltak meg.
A nemenkénti bontásban is látszanak komoly eltérések. Májbetegségben majdnem háromszor annyi férfi halt meg tavaly, mint ahány nő, a befejezett öngyilkosságok között három és félszeres a férfiak többsége, de a járműbalesetekben is háromszoros.
A KSH életkori bontásban is bemutatta a fő halálokokat. A százezer főre jutó halálesetek táblázatát elnézve az látszik: 40 éves kor alatt az öngyilkosság és a járműbaleset a két leggyakoribb halálok, de 35 éves kortól már kezd felzárkózni ezekhez a – minden bizonnyal leginkább az alkohol okozta – májbetegség, a negyvenesek közül pedig már egyértelműen a májproblémák miatt halnak meg a legtöbben. Ötvenéves kor fölött szed nagyon sok áldozatot a rák, a szívbetegségek miatti halálozások száma pedig már a hetvenen túl ugrik meg nagyon. (Egy dolog torzít a módszertanban: az évkönyvben a daganatos betegségek közül a KSH a légzőszervi daganatokat sorolta csak fel; az más adataikból előkereshető, hogy a teljes népességben az összes rákos haláleset ennek nagyjából a négyszerese volt, a fentebbi grafikonba ezt be is illesztettük, de életkori bontásban nem tudjuk a pontos számokat erről.)
A halálesetek száma egyébként néhány ezerrel kisebb, mint a 2010-es években volt. De ez nem valami pozitívumnak tudható be, hanem egyrészt annak, hogy kevesebben élünk az országban, másrészt pedig annak, hogy 2020-ban és 2021-ben sok olyan idős ember halt meg a Covid miatt, aki ha nincs a koronavírus, mostanáig élhetett volna.
A várható élettartam szépen nőtt az elmúlt évtizedekben, bár még bőven van hova: amíg egy 2000-ben született férfi 67,1 évre számíthatott, egy nő pedig 75,6-ra, a 2024-ben születettek közül a férfiak átlagosan 73,6, a nők 79,6 évben bízhatnak.
A KSH azt is közzétette, hogy milyen hosszú életben reménykedhet az, aki megérte a 30./40./50./60./70. születésnapját – vagyis például hiába 73,6 év egy férfi várható élettartama a születésekor, közülük azok, akik a hatvanat megérik, átlagosan még további 17,8 évre számíthatnak. Az egyik legfontosabb változást itt láthatjuk: 2000-ben még a 40, illetve az 50 és a 60 éves férfiak várható élettartama közötti óriási különbség azt mutatta, hogy akkor rengeteg férfi halt meg középkorúan, mostanra a negyvenes éveikben járók halálozása nagyon lecsökkent, és az ötveneseké is mérséklődött.
Persze a várható élettartamban is óriásiak a különbségek aszerint, hogy egy újszülött az ország melyik részén él. Amíg egy 2024-es születésű budapesti nő 80,6, egy szintén fővárosi férfi pedig 74,9 évben bízhat átlagosan, az észak-magyarországi régió – azaz Borsod, Heves, Nógrád – szülöttei között a lányok várható élettartama 78,1 év, a fiúké 71,8.
