A magyar gazdaság hat éve egyhelyben topog, és valószínűleg még a jövő esztendő sem hoz változást – mondta Patai Mihály az immár 27 éve létező Európa Klub előadásán. A klubelnök Inotai András – akkor az akadémiai Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója – a pénzügyi topmenedzserként dolgozó Pataival együtt bekapcsolódott Magyarország uniós csatlakozásának előkészítésébe, utóbbi a monetáris munkacsoportot vezette. Ez a régi kapcsolat is borítékolhatóan hozzájárult ahhoz, hogy hétfőn délután Patai az Európa Klubban előadást tartott, nyilvánosan az elsőt azt követően, hogy két évvel ezelőtt összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke Patai alelnöki jogköreit alaposan megkurtította, leválttatta a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztjáról, és a jegybank egyik eldugott irodájába száműzte. Mindez a jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint törvénytelenül történt, hiszen Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnöklének.
A magyar gazdaságpolitika az 1980-as évek óta a működőtőke importjára épült, a Magyarországon megtelepült külföldi tulajdonú vállalkozások évről évre kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt ellensúlyozzák az uniós támogatások – fejtegette a bankár, aki szerint a magyar gazdaságnak három olyan súlyos betegsége van, amelyet saját magának okozott: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és a rendszeridegen gazdaságpolitika.
Megemlítette, hogy 1997-ben, Magyarország uniós csatlakozási előkészületei idején találkozott Lothar Späth-tel, Baden-Württemberg egykori tartományi miniszterelnökével, aki akkor már a kelet-német gyökerű Jenoptik vállalat vezetője volt. Späth azt mondta neki, ne aggódjon a fizetési mérleg hiánya miatt, azt az uniós támogatások ki fogják egyenlíteni, ez történt Spanyolország és Portugália esetében is. És valóban, annak ellenére, hogy nincs ilyen szabály, a Magyarországnak megítélt támogatások nagyjából fedezték a repatriált profitot. Egészen mostanáig.
Orbán Viktor miniszterelnök (b2), valamint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke (b), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j2) és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója (j) beszélget 2017-ben.
MTI / Kovács Tamás
Uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben. „Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb” – mondta. „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük” – tette hozzá.
A fiskális alkoholizmusnak nevezett jelenség veszélyeit azzal jellemezte, hogy olyan adósságspirál alakulhat ki, amelyet nem lehet megváltoztatni. Márpedig a magyar költségvetés 2020 óta hatalmas deficitet mutat, egyre nőnek az államadósság törlesztési és kamatterhei; a 2010 és 2020 közötti időszakban a költségvetés 1500-1800 milliárdot fizetett erre, ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget – kalkulált. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem” – érvelt. „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni” – utalt arra, hogy a deficit mindegyik esztendőben sokkal nagyobb volt a tervezettnél és a nemzetközi szervezetek előtt vállalt kötelezettségnél is. Ez az idén is így lesz – szögezte le.
A magyar gazdaságpolitika az Európai Unión belül rendszeridegen – minősítette. Miközben az MNB az inflációellenes védekezés jegyében a magas kamatszinttel fékezett, megdrágítva a hitelt, szűkítve a pénz utáni keresletet, a kormány gázt adott, kedvezményes hitelkonstrukciókat vezetett be, tartósan magas államháztartási hiánnyal élénkítette a gazdaságot. Nyolcszáz milliárd forint ment el az akkumulátoripari támogatásokra, előzőleg ötszáz milliárd arra, hogy Magyarország gumiipari nagyhatalom legyen.
https://hvg.hu/360/20250323_hvg-auto-akkugyartas-sk-samsung-ures-tankkal
„Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani” – sorolta a látványos melléfogásokat. „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke.
De van megoldás! – váltott hangot. – Egy-két éven belül be kell jelentkezni az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyammechanizmusba; az euró bevezetése lehet az az archimédeszi pont, amely fordulatot hozhat, hiszen a felkészülés a közös valuta bevezetésére a gazdaság mindhárom gyengeségét megváltoztatná. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai” – hangsúlyozta. Ami azért igazi meglepetés, mert az MNB külön kiadványban érvelt az önálló monetáris politika mellett, és álláspontjából azt a kormányzat is elfogadta, hogy amíg a magyar gazdaság fejlettsége nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, addig nem érdemes csatlakozni. Ezzel Patai látványosan nem ért egyet.
Az euróövezeti csatlakozással a magyar gazdaság sokkal olcsóbban jutna hitelekhez, Szlovákia, Horvátország 2,9–3,0 százalék kamatot fizet, Magyarország hetet – példálózott. A belépés után a Magyarországhoz hasonlóan eladósodott Horvátország hitelminősítése nagyot javult, pusztán a tagság jelentette biztonságból következően.
A másik előny, hogy az euró bevezetésével megszűnik a magyar valuta árfolyamkockázata. Bankári múltjára visszatekintve – jegybanki megbízatása előtt az UniCredit elnök-vezérigazgatója volt – ezt például azzal számszerűsítette, ha nem kell fedezeti műveleteket, swapmegállapodásokat kötni, évi 1,5 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A kamatmegtakarításon felül.
Csakhogy „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra” – vonta le néhány hallgatói kérdésre a végkövetkeztetést.
https://hvg.hu/360/20250611_koltsegvetes-2025-koltsegvetesi-hiany-noveles-deviza-brusszelezes-euro-forint-arfolyam
