Az ipari brüsszelezés közben a kormány bevezeti az eurót – saját magának

A kormány a GDP 3,7 százalékáról 4,1 százalékra emeli az idei költségvetés hiánycélját – jelentette be Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár kedden. A pénzforgalmi hiánycélt pedig 4123 milliárd forintról 4774 milliárdra emelték.

A deficitcél emelését azzal magyarázta az államtitkár, hogy az EU-pénzek továbbra sem érkeznek, az eddiginél kevesebb adóbevételre számít a kormány, miközben a családtámogatásokra és a kórházakra többet kell költeni, mint ahogy tervezték.

Azt Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója mondta el, hogy 838 helyett 1685 milliárd forint devizakötvényt bocsátanak ki idén a magasabb hiány miatt. A kérdésre, hogy erre az EU-pénzek elmaradása miatt van-e szükség, azt válaszolta: „az elhangzottak így is értelmezhetők”.

A nagy hitelminősítők épp végeztek

A hiánycél emelésének időzítése kevéssé meglepő, bár meglehetősen cinikus – a bejelentést ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az ÁKK a Fitch nemzetközi hitelminősítő értékelésének publikálását követő első munkanapon lépte meg. A három nagy ház (Fitch, Moody’s, S&P) félévente értékeli a szuverén adósokat (országokat), a következő kör pedig csak ősszel esedékes.

A Fitch ugyan megerősítette Magyarország adósbesorolását a befektetésre ajánlott kategóriában, de a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését drasztikusan rontotta, 0,7 százalékra. Az aktuális – már lefelé módosított – kormányzati várakozás 2,5 százalék. A másik két – korábban minősítő – ház egy, illetve 1,5 százalékos növekedést valószínűsít. Jelen állás szerint a kisebb számok reálisabbak.

Nagy Márton miniszter és tárcája nemrég még igyekeztek elhitetni, hogy a korábban vártnál alacsonyabb gazdasági aktivitás nem érinti a költségvetés bevételi oldalát, vagyis nem jár a vártnál alacsonyabb adóbevételekkel.