248 milliárd forint veszteséggel zárta a Magyar Nemzeti Bank az idei első félévet – olvasható a jegybank most közzétett jelentéséből. Ez ahhoz képest javulás, hogy tavaly ilyenkor még 386 milliárd forint volt a veszteség, de az MNB saját tőkéje ezzel már mínusz 1833 milliárd forint.
Korábban ilyen esetben a költségvetésből azonnal vissza kellett volna pótolni a jegybank mínuszba forduló tőkéjét. Viszont miután a nagy infláció idején elszálltak a kamatok és óriási veszteségbe került az MNB, megváltoztatták a törvényt, így most már csak úgy szól a szabály, hogy ha hosszabb ideig áll fenn ilyen helyzet, akkor elfogadható időn belül megfelelő mértékre kell visszapótolni. Ebbe a megfogalmazásba bárki azt lát bele, amit szeretne – most épp azt jelenti, hogy a kormánynak nem kell évről évre több száz milliárd forintot találnia a költségvetésben.
Így csökkent a veszteség
Annak, hogy több százmilliárdos veszteség lett, viszont kisebb az egy évvel korábbinál, a kamatokon elért eredmény alakulásával magyarázható. Ezúttal 257 milliárd forint mínuszba került ez a tétel, ami még így is jobb, mint a 2024. január–júniusi 435 milliárdos veszteség. Tavaly az első félévben 10,75 százalékról 7 százalékosra csökkent az alapkamat, idén végig 6,5 százalékon hagyták, emiatt az MNB-nek sok kamatot kellett kifizetnie, de kevesebbet, mint egy éve.
Nem járt annyira jól az MNB a forint erősödésével. Az árfolyamváltozásból egy éve ilyenkor még 93,1 milliárd forint nyeresége lett a jegybanknak, idén ez 43,2 milliárd forintra csökkent. Ezen a soron akkor látszik nyereség, ha az MNB az alacsonyabb árfolyamon bekerült devizatartalékot magasabb piaci árfolyamon tudja továbbadni, azaz ha erősödik a forint, akkor csökkenhet a jegybanki profit. A változást most azzal magyarázza az MNB, hogy a konverziós mennyiség alacsonyabb lett.
A lakossági hitelekért kapkodnak, a cégeknek alig lehet hitelezni
A magyar bankrendszer továbbra is stabil, a sokkoknak is jól képes ellenállni – állapította meg a jelentés. A hitelezésben viszont nagyon látványos a kettősség: a lakosság egyre több hitelt vesz fel, a cégek alig. A lakossági hitelállomány 10 százalék fölött nőtt, a vállalati hitelkeresletben viszont csak 2 százalékos volt a növekedés.
Lakáshitelből az egy évvel korábbinál 26 százalékkal többet vettek fel idén január és június között, nagyjából 800 milliárd forintot, pedig ekkor még nem is volt elérhető a szeptembertől érkező 3 százalékos hitel. Még ennél is nagyobbat ugrott a fogyasztási hitelek piaca: a személyi kölcsönöknél 40 százalékos növekedést mértek. Ezt az MNB azzal magyarázza, hogy egyre több bank kínál 10 százalék alatti kamattal személyi kölcsönt a magasabb jövedelmű ügyfeleknek. A januárban indult munkáshitelprogram első hat hónapjában közel 28 ezer szerződést kötöttek 107 milliárd forint értékben.
A céges befektetések és hitelfelvételek eközben alig mennek feljebb. Itt azt emelte ki a jegybank, hogy nem is láthatóak még a fordulat jelei, a beruházási hitelkereslet még csökken is.
Túlértékeltek a lakások
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése lesz az, hogy mi történik a lakásárakkal. Az MNB most úgy számolt, hogy még csak az első negyedévben 15,3 százalékkal lettek drágábbak a lakások az egy évvel korábbinál, egyetlen negyedév alatt pedig 7 százalékkal nőttek az árak. Budapesten 22,3, a vidéki városokban 13,9, a falvakban pedig 10 százalékos volt a drágulás.
A jegybanknak van egy olyan mutatója is, amely azt méri, hogy mennyire túlértékeltek a lakások, azaz mennyivel vannak afölött a szint fölött, amelyet a makrogazdasági fundamentumok indokolnának: ez most már azt mutatja, hogy a tavaly ilyenkori 13,7 után 16,3 százalékos a túlértékeltség.
Magán próbál spórolni a jegybank
Az MNB írt néhány oldalt a saját működtetéséről is. Miután Varga Mihály vette át a jegybank irányítását márciusban, az eredetileg tervezett éves működési költségtervet 106-ről 95 milliárd forintra vitték le. A dolgozók béreire 25 milliárd forintot költöttek, 5,5 milliárddal többet, mint egy éve. De az átlagos béremelés csak 9 százalékos volt, az emelkedésben az is szerepet kapott, hogy az őrzés-védelmi munkákat már nem egy jegybanki leányvállalatnál számolják el, hanem közvetlenül az MNB kiadásai között (úgyhogy az üzemeltetési költségek 2,7 milliárd forinttal csökkentek, mert eddig azt oda könyvelték).
Ráadásul bejelentették, hogy kirúgják a jegybanki dolgozók majdnem hatodát, és az ő kifizetéseik is növelték a bérköltségeket. Az egyéb költségek nevű soron 1,18 milliárd forintot spórolt az MNB, ennek nagy részét az jelentette, hogy kevesebbet költöttek kommunikációra.
