Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta az Országgyűlésnek a jegybanktörvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását, ami átalakítja, mikor és hogyan kell a költségvetésnek visszapótolnia a jegybank esetlegesen előálló negatív tőkéjét.

A módosítás meglehetősen fontos, idén az első félév végére a jegybank tőkéje 1500 milliárd forint mínuszban volt, és a működés a második félévben is tetemes veszteséget fog termelni az infláció letörése miatt fenntartott magas kamatok miatt. A hatályos szabályok szerint a jegybank negatív tőkéjét őt év alatt egyenlő részletekben kellene visszapótolni a költségvetésből. Ez jövőre egy nagyjából 500 milliárd forintos kiadást jelentene – a 2024-es büdzsébe erre egy forint sincs betervezve, nem mellesleg mozgástér sincs, miután az idei költségvetés teljesen elcsúszott, az is csoda lenne, ha a kormány a jövő évit tartani tudná.

Az új szabály szerint a jegybank működhet negatív tőkével. A költségvetésnek továbbra is lesz visszatőkésítési kötelezettsége, de azt egy rendkívül rugalmas gumiszabály írja körbe:

„Ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetés terhére közvetlenül az eredménytartalék javára történő térítéssel biztosítani kell, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.”

A jogszabály nem tartalmaz közelebbi meghatározást arra, mi számít „hosszabb időnek”, elfogadható időnek” vagy „megfelelő mértéknek”.

Egyébként nem feltétlenül ördögtől való, hogy egy jegybank működhessen negatív tőkével – azt szakmai vita övezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetében ez a jelenlegi helyzetben mennyire jó ötlet. Mindenesetre az új szabályokat a kormány és az MNB leegyeztette az Európai Központi Bankkal, amely áldását adta.

A Költségvetési Tanács (KT) új feladatot kap, a költségvetési törvények tervezeteinek véleményezése kapcsán azt is vizsgálnia kell, hogy azok megfelelnek-e a fenti szabálynak. Ehhez a jegybank év közben előrejelzést ad a kormánynak és a KT-nek a hiány és a tőkehelyzet várható alakulásáról. Vagyis ha a KT úgy értékeli, hogy a jegybank feltőkésítésre szorul, ezt jelezheti a költségvetési törvény tervezetéhez fűzött véleményében. Azonban ez lényegében semmire nem kötelezi a kormányt.

A KT elnöke Kovács Árpád, a testület tagja a jegybank elnöke (Matolcsy György) és az Állami Számvevőszék elnöke (Windisch László). A 2024-es büdzsé tervezetéhez a KT komoly kritikákat fűzött, beleértve azzal kapcsolatban, hogy az nem tartalmazott fedezetet a jegybanki tőkepótlásra. A kormány nem változtatott a tervezeten, azt az Országgyűlés elfogadta.