Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Először mondta ki másodfokú bíróság, hogy egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott, ezért a bank a tőke összegén túl nem követelhet törlesztést.
A Debreceni Törvényszék másodfokú bíróságként először hozott olyan ítéletet, amely szerint egy devizahiteles csak a felvett tőke összegét köteles visszafizetni, a többi költséget már a bank köteles állni – számolt be róla nemrég a Debreceni Nap.
A csaknem két évig tartó pert megnyerő hiteles jogi képviselője, dr. Papp-Lada Beáta ügyvéd a lapnak elmondta, hogy ez az első ítélet, amelyben másodfokú bíróság mondja ki – az Európai Unió Bíróságának áprilisi döntésére hivatkozva –, hogy a devizahitel-szerződésekben a bankoknak nemcsak az árfolyamváltozásból fakadó fizetési kötelezettség tényére, hanem az ezzel járó kockázatokra is fel kellett volna hívniuk az ügyfelek figyelmét; az ilyet nem tartalmazó szerződés pedig érvénytelen. Az ügyvéd szerint a mostani döntés más devizás ügyekben is precedensként szolgálhat a jövőben.
A konkrét ügy egy 2005-ös, durván 3,2 millió forint értékű svájcifrank-alapú autólízing-szerződésből indult ki, miután a lízingelő cég a szerződést 2010 után felmondta, és a tartozás megnövekedett forintösszegén túl jelentős késedelmi kamatokat is követelt az ügyfélen. A hiteles és ügyvédje azzal fordult a bírósághoz, hogy mivel a bank nem adott kellő tájékoztatást a devizahitel kockázatairól, a szerződés érvénytelen, ám az elsőfokú bíróság még a lízingelő cégnek adott igazat, a férfit pedig tőketartozás, kamatok és perköltségek megfizetésére kötelezte.
A hiteles fellebbezését követően a másodfokú bíróságon fordulat történt. A törvényszék kimondta, hogy a kockázatokkal kapcsolatos nem megfelelő tájékoztatás miatt a szerződés devizahitelre vonatkozó részei tisztességtelen jellegük miatt semmisnek tekintendők, és mivel ez a szerződés fő szolgáltatását érinti, így az egész jogügylet érvénytelen. Mivel pedig az átvett kölcsönösszeget a hiteles már bizonyítottan visszafizette, a bank további szolgáltatásokra nem jogosult.
Fotó: Stiller Ákos
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.