„Mi intézkedjünk, amikor megaláztak, meggyaláztak, becsaptak, átvertek, sokunkat halálba kergettek, vagyonunktól megfosztottak. Nincsenek szavak, amikkel ki lehetne ezt fejezni!” – kesergett egy érintett a Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus által a pórul járt devizahitelesek számára létrehozott közösségi oldalán. Egy másik csoporttag józanabb: „ennyi embert tényleg csak kormányilag lehet elszámoltatni a bankokkal”. Az adósokban a csodavárás keveredik a haraggal; „nem felejtünk” írják, s ez akár fenyegetésnek is felfogható, ha a kormány ezúttal sem áll melléjük.
Hosszú agónia után az Európai Unió Bírósága (EUB) április 30-ai döntése aktivizálta e tömeget, amely egy devizaalapú lízingszerződés kapcsán kimondta: ha egy adóst nem tájékoztatnak megfelelően az árfolyamkockázat következményeiről, e kikötés tisztességtelen, ami a fogyasztót nem kötheti. S mivel e feltétel olyan lényeges, hogy annak elhagyásával egy devizaalapú szerződés nem is teljesíthető, az egész mehet a kukába, vagyis érvénytelen.
Egy idestova húszéves szerződésnél az eredeti állapot aligha állítható helyre, ezért a bíróság szerint az adóstól csak az eredeti, forintban számolt tőke követelhető vissza, ezen felül se kamat, se árfolyamveszteség, se egyéb költség vagy díj – mindezt ugyanis jogalap nélkül szedte be a bank. Elsőre meglepő, hogy a bankot még a forintkamat sem illeti meg, ám az EUB részéről ez elriasztó büntetés lehet, hogy a pénzintézeteknek a jövőben ne támadjon kedvük fogyasztói jogot sértő szerződést kötni. Így a devizaadósoknak akár a többszöröse visszajárhat annak, amit törlesztettek. A nagy kérdés most az, hogy a több százezer adós közül ki reménykedhet ebben, és ki nem.
Máris döntött a Kúria
A választ első körben a Kúria adta meg, amely a nyári ítélkezési szünet előtti percekben, hétfőn tette közzé a jogegységi határozatát. Ez elvben összhangba hozta a magyar jogalkalmazást az EUB mostani döntésével. Az értelmezése azonban jó időre feladja a leckét a történtek összes szereplőjének.
Áttörő a kúriai döntés a magyar jogban, mert az EUB-t követve végre kimondta: ha egy devizahiteles (vagy lízinges) szerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos kikötés miatt tisztességtelen,
a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye.
Ez azt jelenti, hogy ezen esetekben nem alkalmazhatók a 2014-ben hozott devizahiteles törvények, amelyekkel kijavították, átalakították, de életben tartották a szóban forgó szerződéseket. Az EUB kategorikus döntéséhez képest azonban a Kúria nyitott egy kiskaput, mert hozzátette:
kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri”.
