„Számos izgalmas területet” érintett tárgyalásain Jászai Gellért 4iG-vezér és Kam Ghaffarian Axiom-alapító. Erről csütörtök este posztolt Jászai, majd pénteken nagyot ment a cége a tőzsdén.
A péntek eddigi nyertesei közé tartozik a Budapesti Értéktőzsdén a 4iG Nyrt., amelynek részvénye magasan a legtöbbet forgó papír volt, és 8 százalék feletti emelkedést is elért. Az induláskor 3420 forintos részvényárfolyam több meredek lépésben emelkedve kora délutánra minden eddigi rekordot magasan felülmúlva elérte a 3720 forintos szintet is.
A fejlemény hátterében alighanem ott áll az a LinkedIn-bejegyzés is, amelyben arról számolt be Jászai Gellért vezérigazgató, hogy „számos izgalmas terület” is szóba került, amikor Budapesten tárgyalt Kam Ghaffariannal, a Kapu Tibort az űrbe reptető Axiom Space társalapítójával.
Például Ghaffarian egy másik társaságával, a moduláris atomreaktorok (SMR) fejlesztésében érdekelt X-energyvel kapcsolatban is tárgyaltak, amely terület „hatalmas potenciállal bír a tiszta és biztonságos energia jövője szempontjából”.
Az SMR-ekkel kapcsolatban hatalmas a várakozás a világban és Magyarországon is, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sorra jelenti be a különböző idevágó szándéknyilatkozatokat és megállapodásokat, jóllehet a technológia körül – mint írtuk korábban – még nem tiszta a kép:
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával. A nukleáris ipar üdvöskéje körül azonban még nem tiszta a kép.
Jászai arra is emlékeztetett, hogy cége a közelmúltban nyilvánította ki szándékát, hogy stratégiai befektetőként szálljon be az Axiomba, és hogy közösen fejlesszenek Föld körüli adatközpontot, amiről itt írtunk.
A 4iG árfolyama az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedik, de nemcsak űripari ambíciói, hanem – kormányzati intézkedések által is támogatott – védelmi ipari terjeszkedése nyomán is.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál. A privatizáció ráadásul verseny nélkül, átláthatatlan módon és a társadalmi vita kizárásával történt.
