A New Space korszakában az űripar fókusza fokozatosan áthelyeződik: egyre nagyobb jelentőséget kap azoknak a rendszereknek a kiépítése, amelyek hosszú távon lehetővé teszik a Hold gazdasági hasznosítását.
Minden idők második legnagyobb napi értékvesztését szenvedte el Elon Musk SpaceX-e. Musk zsebe is apadt, de továbbra is ezermilliárdos.
Az űralapú szolgáltatások térnyerése új távlatokat nyithat az európai gazdaság technológiai fejlődésében.
A védelmi és űripari porfóliót építő 4iG egy sor amerikai vállalattal kötött megállapodást.
A Földön egy ponton túl már nem lehetne több adatközpontot építeni, pedig az igények kielégítéséhez rengetegre lenne szükség. Az OpenAI vezére a jelek szerint már komolyan fontolgatja, hogy az űrbe telepíti ezeket a létesítményeket – ehhez pedig ki is nézte a megfelelő céget.
„Számos izgalmas területet” érintett tárgyalásain Jászai Gellért 4iG-vezér és Kam Ghaffarian Axiom-alapító. Erről csütörtök este posztolt Jászai, majd pénteken nagyot ment a cége a tőzsdén.
A miniszter szerint új fejezet nyílik a város történetében, 140 ezer négyzetméter gyárterület létesül.
Jászai Gellért két magántőkealapján keresztül kap újabb tízmilliárdokat a 4iG űripari cége.
Az üzletember a HUSAT programot és Magyarország űripari képességeit is bemutatta.
Az űripar szinte észrevétlenül gyűrűzött be a mindennapi életünkbe. A terület végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Ma már kisebb cégek is sikerrel kapcsolódhatnak be az itt folyó versenybe. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Olyan sok műhold kering már a Föld körül, hogy forgalomirányítás kell az űrbe is. A gyorsan bővülő piacból egy kis magyar műholdgyártó, a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft., is igyekszik kivenni a részét. A cég ügyvezető-tulajdonosával, Horváth Gyulával beszélgettünk, arról is kérdeztük, mit vár az újabb magyar űrhajós küldetésétől.
Magyarország nevét hallva senkinek nem az űrkutatás jut eszébe. Éppen ezért is érdemes számba venni, hogy az elmúlt évtizedek során hogyan jelent meg hazánk az űripar palettáján, mi hungarikum most odafönn, és mikkel erősödhet a magyar vonal a közeljövőben.
Az országhatárokon átívelő űripar teljes átalakuláson megy keresztül napjainkban, aminek részeként a 4iG Űr és Védelmi Zrt. elindította Közép-Európa legnagyobb magánműhold-programját. A HUSAT keretében pályára állítandó űreszközök hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek majd a Föld teljes felszínéről, amelyekből MI-alapú algoritmusokkal értéknövelt térbeli információk állíthatók elő. Mindez jelentős üzleti potenciált képvisel a földmegfigyelési szolgáltatások nemzetközi piacán, ugyanis a civil felhasználók és a védelmi szektor adatigénye is gyorsuló ütemben növekszik.
A hír hatására a vállalat utóbbi napokban ereszkedő árfolyama is magára talált.
A tőkepiac pozitív fejleményként értékeli, hogy az űripari fejlesztéseknél december óta egyre szorosabb a kapcsolat a 4iG és a SpaceX között. A tulajdonos Elon Musk pedig a lehető legjobb pozícióban van ahhoz Donald Trump első embereként, hogy a saját érdekei mentén mozgassa a szálakat.
Egy nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írtak alá.
Vezérigazgató-helyettesi posztot hoztak létre, aki az űr- és a védelmi fejlesztésekért is felel majd.
Tulajdonost és profilt vált a Design Terminál.
Seregszemlét tartottak Milánóban az űripar magáncégei, amelyek között egyre több az innovációval bekapcsolódó, nemzetközi szinten kisebb szereplő, mint a magyar űrörökségre építő 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.
Sok a zűr, és viszi a pénzt az űr – a Boeing állítólag azt mérlegeli, hogy eladja egyes űripari divízióit, például a Starliner űrhajóhoz köthetőt is.
