Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Harmincmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget okozna a nemzetgazdaság számára, ha elmaradna jövőre a Sziget Fesztivál – írja gyorselemzésében a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők jelzik: ez csak a közvetlen pénzügyi veszteség, ami a kieső turisztikai és vendéglátóipari forgalomból, valamint az elmaradó állami adóbevételekből állna össze, ám
a sokkot a multiplikátor hatások tovább erősítenék, a GDP-re és a foglalkoztatásra gyakorolt teljes negatív hatás így lényegesen nagyobb lenne.
Az elemzők idézik a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatait, amik alapján a legutóbbi fesztivál ideje alatt a fővárosi szálláshelyek bevételei megközelítették a 7,9 milliárd forintot, ami 37 százalékos növekedést jelentett az azt megelőző héthez képest. A rendezvényre 160 ezer külföldi vendég érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre, akik összesen 336 ezer vendégéjszakát töltöttek el Budapesten. A külföldi látogatók egy főre jutó költése becslések szerint 118 ezer és 236 ezer forint között mozog az ittlétük alatt.
A fesztivál hatása koncentrált: csak a neki otthont adó III. kerületben a nemzetközi vendégéjszakák száma a fesztivál hetében a tizennyolcszorosára emelkedik a megelőző héthez képest. Ez a koncentráció azt jelenti, hogy a fesztivál elmaradása nem egy általános gazdasági lassuláshoz hasonló, elaprózódó hatást váltana ki, hanem egy akut, célzott sokkot, amely az erre a bevételi csúcsra építő vállalkozások likviditását és akár a túlélését is veszélyeztetné.
A központi költségvetés is azonnali veszteségeket szenvedne el: a több tízmilliárd forintra becsülhető kieső fogyasztás után fizetendő áfa, a szálláshelyi szolgáltatások után fizetendő ifa, valamint a kapcsolódó vállalkozások és munkavállalók által fizetett társasági és személyi jövedelemadók mind jelentős tételt képviselnek.
A Sziget Fesztivál elmaradásának közvetlen gazdasági hatásai – forrás, összeg, következmények (milliárd forint)
GKI
A multiplikátor hatás
A turizmusban elköltött minden egyes forint tovagyűrűző, úgynevezett multiplikátor hatást fejt ki, mivel a turisztikai vállalkozások bevételeikből béreket fizetnek, helyi beszállítóktól vásárolnak, akik szintén tovább költik a náluk keletkező jövedelmet. Míg a turizmus közvetlen hozzájárulása a magyar GDP-hez 2022-ben 6,0 százalék volt, a multiplikátor hatásokkal együtt ez a szám jelentősen magasabb, egyes becslések szerint elérheti a 8,5 százalékot is, vagyis a több tízmilliárdos közvetlen bevételkiesés a nemzetgazdaság egészében lényegesen nagyobb GDP-csökkenést okozhat.
Fényinstalláció a 2018-as Szigeten
Máté Péter
A munkaerőpiaci hatások: a fesztivál évente több mint 3000 embernek ad munkát, beleértve a Sziget Zrt. mintegy 37 fős állandó stábját, valamint a rendezvény idejére felvett több ezer ideiglenes munkavállalót, alvállalkozót és önkéntest. Ez a foglalkoztatási hatás kiterjed a teljes beszállítói láncra, a színpadtechnikától a biztonsági szolgálatokon át a takarítószemélyzetig, és érzékenyen érintené a rendezvényszervező iparág gerincét adó kis- és középvállalkozásokat (kkv) és a “gig economy” szereplőit. Hang-, fénytechnikai cégek, vendéglátósok, logisztikai szolgáltatók, és magasan képzett szabadúszó realizálja éves bevételének jelentős részét a Sziget Fesztiválon, és ezen bevételek pótlása lehetetlen lenne.
A Sziget fenntarthatósági politikája ráadásul kifejezetten törekszik a helyi beszállítókra, célul tűzve ki, hogy az élelmiszer-alapanyagok 50 százaléka magyar termelőktől származzon, vagyis a hazai agrárium és élelmiszeripar is megérezné, a bevételkiesés itt a szakképzett munkaerő elvándorlásához és a szektor kapacitásainak tartós leépüléséhez vezethet.
Presztízsveszteség
A pénzügyi károkon túl súlyos presztízsveszteséget és a Budapest-márka értékének csökkenését is okozná a fesztivál elmaradása, ami hosszú távon gyengítené az ország turisztikai vonzerejét és versenyképességét is.
A itt szerzett pozitív élmények alapozzák meg a későbbi visszatérésüket
Kriza Márton
Mint az elemzők írják, a fesztivál mára a főváros nemzetközi arculatának szerves részévé vált; egy olyan esemény, amely Budapestet a szabadság, a nyitottság és a multikulturális sokszínűség szinonimájaként pozicionálja a globális turisztikai piacon. A Sziget egyfajta “első kapuként” funkcionál a fiatalabb utazói generációk számára. Az ilyenkor Budapestre látogató turisták 59 százaléka 34 év alatti, egy olyan demográfiai csoport, akik számára sokszor a Sziget az elsődleges motiváció, hogy Magyarországra utazzanak, majd az itt szerzett pozitív élmények alapozzák meg a későbbi visszatérésüket.
A GKI azután számolt utána a fesztivál elmaradása okozta gazdasági hatásoknak, hogy az azt korábban felvásárló külföldi cég kihátrált a Sziget mögül. A Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Zrt. már harmadik éve több milliárd forintos veszteséggel működik, a szervezők ezért kérték a fővárostól, hogy a jövő évben lejáró területfoglalási engedélyünket közös megegyezéssel szüntessék meg. A helyzetet jól jellemzi, hogy mindenki a fesztivál alapítójától, Gerendai Károlytól várja a csodát, aki a HVG-nek azt mondta, nem egyedül akarja megmenteni a Szigetet, de már vannak ötletei.
