Rendkívüli intézkedéseket hozott a kormány a szőlőbetegség ellen
Másfél milliárd forintot ki is utaltak erre.
A csütörtök este közzétett jogszabálymódosítás lényege: ha a szőlőültetvény egy vegetációs időszakon keresztül nem áll rendeltetésszerű művelés alatt, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére. Neki hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a művelést megkezdte, vagy az ültetvényt mással művelteti.
A módosítás további célja, hogy a hegyközségek az uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő, növény-egészségügyi veszélyhelyzet megelőzése vagy elhárítása, valamint növény-egészségügyi közérdekű védekezés érdekében történő beszerzései a közbeszerzési szabályok alkalmazása alól mentesüljenek.
A hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény 60 napon belül történő kivágására, ha a figyelmeztetés ellenére nem nyilatkozik a műveléssel kapcsolatban, vagy a figyelmeztetéstől számított 14 nap elteltével a nyilatkozat ellenére sem áll a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelés alatt. Ha a tulajdonos a kivágási kötelezettségének hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget, a hegybíró elrendeli a közérdekű kivágást, amely a szőlőtőke és annak rögzítését szolgáló támberendezés eltávolításával valósul meg.
A közérdekű kivágás költségei az ültetvény tulajdonosát terhelik és adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősülnek. Ehhez most hozzátették, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Továbbá az is bekerült a rendeletbe, hogy a közérdekű kivágás során az érintett ültetvényben okozott károkért annak tulajdonosa sem kártalanításra, sem kártérítésre nem jogosult.
