A csütörtök esti kormányrendelet szerint a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége a szőlő egyik legveszélyesebb károsítója, és bár emberre, állatra ártalmatlan, a szőlőnövényre végzetes. Ismert gyógymód ellene nincs, a védekezés és a betegség terjedésének lassítása a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni fellépés útján lehetséges. Mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető csak meg.
Ezért a kormány elrendelte, hogy a hatóság – a törvényben szereplő eseteken kívül – növénybetegség megelőzése, terjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése érdekében is bárkit, magánszemélyeket és szervezeteket egyaránt kötelezhet közreműködésre. Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szőlőtőkék megsemmisítéséről határoz, ezt a hegybírónak kell megtennie, és erre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának pénzalapot kell létrehoznia.
A hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett akkor is kötelezheti a tulajdonost a hosszabb ideig nem művelt szőlőültetvény kivágására, ha az illető nyilatkozik ugyan a művelésről, de azt két hét múlva sem kezdi meg. Magát a kivágást is a hegybíró maga rendelheti el, nem a növénytermesztési hatóság. Minderre a nemzetgazdasági miniszternek kell találnia másfél milliárd forint „többletforrást”.
A kormány ismét az ukrajnai háborút használja érvként arra, hogy rendelettel, azaz alacsonyabb rendű jogszabállyal nyúljon bele törvénybe, olyan esetekben is, amelyeknek semmi közük a háborúhoz.
Ez volt a hivatkozási alap a Szőlő utcai javítóintézetben történtek kivizsgálásáról szóló szerdai rendeletnél is, amely a büntetőeljárási törvénytől engedett eltérést, és ugyanilyen alapon térnek el most az élelmiszerláncról, a hegyközségekről és a borászatról szóló törvényektől a szőlőbetegség leküzdése érdekében.
