Nem csak Magyarország kapott mentességet az amerikai olajszankciók alól

Az Egyesült Államok egyebek mellett Kazahsztánt és Bulgáriát érintő mentességeket adott ki.

  • HVG

Az Egyesült Államok négy, döntően ellátásbiztonsági megfontolások alapján meghozott mentességet adott ki, hogy az orosz Rosznyeftet és a Lukoilt érintő szankciók miatt ne álljanak le olyan kulcsinfrastruktúrák, mint a kazahsztáni olajvezeték, a több mint ötezer töltőállomásból álló Lukoil-hálózat vagy a bolgár burgaszi finomító, írja a Portfolió. A magyar mentesség részletei továbbra sem tisztázottak.

Az első általános mentesség Kazahsztánt érinti, és garantálja, hogy a kazahsztáni olajvezetéket üzemeltető CPC, a Tengiz olajmezőt működtető konzorcium, valamint a Karachaganaknál zajló nagy léptékű szénhidrogén-kitermelés fennakadás nélkül folytatódhasson. A második engedély a Lukoil külföldi töltőállomásaira vonatkozik. A több mint 5000 töltőállomást magában foglaló hálózat több országban (nagy része a közép-kelet európai régióban) működik, és a szankciók miatt reális veszély volt arra, hogy működésképtelenné válnak. Az engedély 2025. december 13-ig lehetővé teszi a mindennapi üzemeltetést.

A harmadik felmentés a Lukoil bolgár érdekeltségeinek működését biztosítja, köztük a burgaszi finomítóét, ami a régió egyik legnagyobbja. Emellett mentességet kapnak az orosz olajvállalat érdekeltségbe tartozó vezetékek, töltőállomások és a repülőgépekhez használt kerozint finomító üzem. A mentesség 2026. április 29-ig teszi lehetővé, hogy a bolgár vállalatok a szankciók ellenére folytathassák mindennapi működésüket. A negyedik engedély a Lukoil európai központjának, a Lukoil International vállalatnak az esetleges eladását vagy átszervezését készíti elő.

Ugyanakkor a magyar mentességre még várni kell, pedig legkésőbb november 21-ig dönteni kell, hiszen ekkor lépnek hatályba a Lukoillal és a Rosznyefttel szembeni szankciók.

Hozzászólások