Árrésstop: megnéztük, hogyan hatott az árakra a hétfőtől életbe lépő új szabályozás
Pár nap alatt meredek lejtőre került az új árrésstopos termékek ára, ami első látásra kedvező a vásárlók számára, de marad azért egy nagy kérdés.
Az egy hónappal korábbi 2,1-ről 2,2 százalékosra nőtt az eurózóna inflációja – számolt az Eurostat. Igaz, ez úgy jött össze, hogy eközben októberről novemberre 0,3 százalékkal még csökkent is az átlagos árszint, de tavaly ilyenkor még nagyobb volt az áresés, úgyhogy a fő mutató, ami azt méri, hogy mennyivel vannak az árak a 12 hónappal ezelőtti szint fölött, még nőtt is.
Az eurózóna húsz tagállama közül Észtországban volt a legnagyobb az infláció, 4,7 százalékos, ezt követi a listán Horvátország 4,3, valamint Ausztria 4,1 százalékos adata. Az eurózónán kívülről Magyarország inflációja már sorozatban a negyedik hónapban állt októberben 4,3 százalékon – a novemberi adatunk a jövő héten érkezik meg, elemzők szerint a tavaly ilyenkori nagy áremelkedések miatt úgy megnő a bázis, hogy a következő pár hónapban már sokkal kisebb számok fognak érkezni.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Németország inflációja 2,6 százalékos volt novemberben, Spanyolországé 3,1, Olaszországé 1,1, Franciaországé pedig 0,8 százalékos.
Az Eurostat úgy számol, hogy a szolgáltatások átlagosan 3,5 százalékkal drágultak egy év alatt, az élelmiszerek áremelkedése 2,5 százalékos volt, az iparcikkek mindössze 0,6 százalékkal kerülnek többe, az energia pedig (az uniós módszertan ide számolja a rezsi mellett a benzint is) 0,5 százalékkal olcsóbb most, mint egy éve volt.
