Megjöttek a friss adatok: sehogy sem akar sikerülni az inflációcsökkentés

Sorozatban a negyedik hónapban pontosan ugyanakkora az infláció – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Miután júliusban, augusztusban és szeptemberben is azt mérte a KSH, hogy 4,3 százalékkal magasabbak voltak az árak, mint 2024 azonos hónapjában, októberre ugyanígy 4,3 százalékot mutattak ki a statisztikusok.

A havi alapú inflációs számokból pedig az derül ki, hogy beragadtak az árak a júliusi szintre: júliusról augusztusra, onnan szeptemberre, majd most októberre is 0,0 százalék havi átlagos változást mértek. Mindezt ráadásul úgy, hogy a szeptemberi stagnálás legfőbb oka az volt, hogy a nyaraláshoz kapcsolódó szolgáltatások sokkal olcsóbbá váltak, ahogy véget ért a főszezon.

A 2-4 százalék közötti mutatót, amelyet a Magyar Nemzeti Bank elvár, utoljára tavaly novemberben sikerült elérni.

Részletesen így jött ki a szám:

• az élelmiszerek ára átlagosan 3,9 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
• a háztartási energia átlagos ára 10,7 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és a dohány 7,5 százalékkal drágult,
• a szolgáltatásoknál 6,7 százalékos volt az áremelkedés,
• a tartós cikkek 2,4 százalékkal kerülnek többe,
• a ruhák 1,7 százalékkal,
• az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 0,2 százalékkal drágult.

Az elmúlt pár hónapban elsőre az energiaárak szúrhattak szemet: július óra minden egyes hónapban 23 százalék fölötti gázáremelést mutatott ki a KSH, most épp 23,7 százalékosat, miközben valójában nem változott az ár. A magyarázata ennek az, hogy a hivatal a rezsicsökkentés elengedése óta hivatal hónapról hónapra megbecsüli, hogy mennyi fogyott a fogyasztási határ alatti, nyomott árú gázból, és mennyi a hétszeres árúból. Idén ráadásul a tizenkét havi mozgóátlagba egy szokatlanul hűvös május került be.

Az élelmiszerek árváltozása ellenben valódi folyamatokat mutat be. A HVG havi bevásárlókosarában arra jutottunk, hogy az élelmiszer-infláció egy egészen kezelhető szintre esett vissza. A KSH most azt mutatta ki: szeptember óta 0,1 százalékkal olcsóbbá váltak átlagban az élelmiszerek, a tavaly ilyenkorinál viszont 3,9 százalékkal drágábbak. Ez még mindig magas, viszont így is jelentősen lassul, tavaly október óta a legalacsonyabb éves élelmiszer-infláció a mostani.

Az egyhavi árcsökkenést az magyarázza, hogy az idényáras élelmiszerek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. A tavaly ilyenkorinál a tojás 20,2 százalékkal drágább, a legnagyobbat drágulók listáján ezután a csokoládé és a kakaó következik 16,1 százalékos emelkedéssel, majd a kávé 14,8, az édesipari lisztesáruk 12,8 és a büféáruk 10,3 százalékos drágulása két számjegyű. A margarin 27,8 százalékkal olcsóbb lett, a liszt ára 14,8, a tejtermékeké 10,2, a tejé 8,9 százalékkal esett egy év alatt.

És a további árréstopok csak ezután jönnek. A harminc élelmiszeren túl, amely már eddig is a szabályozás hatálya alá esett, további tizennégyre kiterjesztik a szabályt, de hogy milyen logika alapján, arra a piaci folyamatokból nem lehet következtetni.

Sokat számít az inflációban az is, hogy mi történik az üzemanyagokkal. Ezúttal ezek 2,2 százalékkal olcsóbbak, mint egy évvel korábban, egy hónap alatt pedig 1,1 százalékkal csökkent az áruk.

A kormány belepiszkált a gyógyszerek árába is (egész pontosan önkéntes árkorlátozást vállaltak a cégek némi tárgyalás után), ráadásul amint a KSH-tól megtudta a HVG, pont azokra a gyógyszerekre vonatkozik ez, amelyekből az inflációt kiszámolják. Ehhez képest a gyógyszerek most 5,9 százalékkal drágábbak, mint egy évvel korábban.

A kormányzati nyomásgyakorlást láthattuk a telefon- és internetdíjaknál is – ezek most 11,3 százalékkal drágábbak, mint egy éve. A „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű sor pedig, ahová a banki díjak is tartoznak, 4,7 százalékkal magasabbak a tavaly ilyenkorinál.

A teljes szolgáltató szektor 2024-ben és 2025 elején nagyon nagyot drágult, azóta ez az ütem visszaesett, most azonban újra rákapcsolt. Utoljára ennél nagyobb szolgáltatásinflációt áprilisban mértek.

A tartós termékek már hosszabb ideje lefelé húzzák az átlagot, most pedig erre rásegít az is, hogy a forint már hónapok óta erősebb, mint egy évvel korábban volt. A bútoroknál és háztartási gépeknél 2,1, a járműveknél 3,2 százalékos a drágulás, az elektronikai eszközöknél pedig 1,9 százalékos az áresés egy év alatt.

Nemzetközi összehasonlításban mindez azt jelenti, hogy az EU harmadik vagy negyedik legmagasabbja az októberi infláció. Eddig 21 tagállam adatát ismerjük, ezek közül az észt mutató nagyobb a magyarnál, és amikor meglesznek a végleges számok, a román és talán a bolgár adat lehet még nagyobb a miénknél.

A kormány most úgy számol, hogy éves átlagban 4,7 százalékos lehet az infláció. A Magyar Nemzeti Bank ehhez azt tette hozzá, hogy az év egészében 1,1 százalékponttal csökkenti a mutatót a kötelező és az önkéntesnek nevezett árkorlátozás, az már más kérdés, hogy majd nagyobb lehet a drágulás, amikor egyszer elengedik ezeket a szabályokat. Az MNB most tartja a 6,5 százalékos alapkamatot, nemcsak a kényelmetlenül magas infláció miatt, hanem pont azért is, mert a mesterséges árleszorítás elfedi, hogy valójában a folyamatok ennél rosszabbak.

Ennek ellenére a következő hónapokban a bázishatás miatt jelentősen lassulhat az infláció – számoltak a szakértők. Németh Dávid, a K&H elemzője például – azon a sajtóbeszélgetésén, amely után Orbán Viktor beleállt, amiért azt is mondta, hogy egy kormányváltás rövid távon lökne egyet a gazdaságon, ám a kiigazítás megúszhatatlan – arról beszélt, hogy jövő február-márciusban 2,6 százalék körülre is leeshet. Nagy kérdés lesz, hogy a kormány mekkora osztogatásig jut el a kampányban, és persze azzal is kezdeni kell valamit, hogy a lakosság inflációs várakozásai és inflációérzékelése a hivatalos mutatónak akár az ötszöröse is lehet.