Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy szabály szerint az EU minden év végén a két évvel korábbi, zárolt forrásokat tilthatja le végleg. Most a 2023-as allokációk határideje jár le, és az Orbán-kormány még mindig nem érte el a jogállamisági és korrupcióellenes „szupermérföldköveket”.
2025 végén ismét 1 milliárd euró körüli (jelenlegi árfolyamon: 380 milliárd forint) uniós támogatást bukhat el Magyarország, mert a kormány nem teljesíti az Európai Bizottság által elvárt korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedéseket – írja a 24.hu.
A végleges forrásvesztés alapja, hogy a 2021–2027-es hétéves programozási ciklus – az EU közös költségvetése – már tartalmazza az úgynevezett N+2 szabályt. Az előírásban meghatározták, hogyha az uniós kohéziós és strukturális alapokra vonatkozóan egy tagállam egy adott kötelezettségvállalást két éven belül nem használ fel – például nem nyújt be kifizetési igénylést –, akkor az „lejár”, és az EU végleg visszavonhatja.
A szabály alapján egy adott évi felfüggesztett fejlesztési forrást a zárolástól számított két éven belül fel kell szabadítani, ha e határidőn belül az Európai Bizottság nem szünteti meg a hazánk ellen indított jogállami feltételességi eljárást, akkor a pénzt a magyar kormány többé nem hívhatja le. Az idén a 2023-as kötelezettségvállalások kétéves határideje jár le.
Az Európai Bizottság 2024-hez hasonlóan (akkor Magyarország egymilliárd eurót bukott) az idén is december végén mond majd ítéletet arról, hogy mekkora összeget veszíthet el Magyarország végleg.
Az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. A bizottság elvárása alapján ezeknek egy az egyben kell teljesülnie, és amennyiben ez nem történik meg az idei év végéig, akkor ismét végleges forrásvesztéssel szembesülhet az ország. 2024-ben Magyarország a 27 szupermérföldkőből 23-at nem teljesített, és a 24.hu forrása szerint a helyzet mind a mai napig változatlan.
Közben a magyar költségvetésnek minden forrásra szüksége lenne. A kormány az idei és a jövő évi hiánycélt is a GDP 5 százalékára emelte, illetve Nagy Márton gazdasági miniszter egy megszorítást is bejelentett a banki különadó duplázásának formájában.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A Fitch magasan ragadó költségvetési hiányra (2027: 5,9 százalék) és emelkedő államadósságra (2027: 76,2 százalék) számít.