Addig pattogott Orbán, míg tényleg az EU nettó befizetői lettünk
A jogállamisági hiányosságok miatt visszatartott források az okai annak, hogy a magyar költségvetés már többet fizet az Európai Uniónak, mint az Európai Unió Magyarországnak.
Egy szabály szerint az EU minden év végén a két évvel korábbi, zárolt forrásokat tilthatja le végleg. Most a 2023-as allokációk határideje jár le, és az Orbán-kormány még mindig nem érte el a jogállamisági és korrupcióellenes „szupermérföldköveket”.
2025 végén ismét 1 milliárd euró körüli (jelenlegi árfolyamon: 380 milliárd forint) uniós támogatást bukhat el Magyarország, mert a kormány nem teljesíti az Európai Bizottság által elvárt korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedéseket – írja a 24.hu.
A végleges forrásvesztés alapja, hogy a 2021–2027-es hétéves programozási ciklus – az EU közös költségvetése – már tartalmazza az úgynevezett N+2 szabályt. Az előírásban meghatározták, hogyha az uniós kohéziós és strukturális alapokra vonatkozóan egy tagállam egy adott kötelezettségvállalást két éven belül nem használ fel – például nem nyújt be kifizetési igénylést –, akkor az „lejár”, és az EU végleg visszavonhatja.
A szabály alapján egy adott évi felfüggesztett fejlesztési forrást a zárolástól számított két éven belül fel kell szabadítani, ha e határidőn belül az Európai Bizottság nem szünteti meg a hazánk ellen indított jogállami feltételességi eljárást, akkor a pénzt a magyar kormány többé nem hívhatja le. Az idén a 2023-as kötelezettségvállalások kétéves határideje jár le.
Az Európai Bizottság 2024-hez hasonlóan (akkor Magyarország egymilliárd eurót bukott) az idén is december végén mond majd ítéletet arról, hogy mekkora összeget veszíthet el Magyarország végleg.
A jogállamisági hiányosságok miatt visszatartott források az okai annak, hogy a magyar költségvetés már többet fizet az Európai Uniónak, mint az Európai Unió Magyarországnak.
Az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. A bizottság elvárása alapján ezeknek egy az egyben kell teljesülnie, és amennyiben ez nem történik meg az idei év végéig, akkor ismét végleges forrásvesztéssel szembesülhet az ország. 2024-ben Magyarország a 27 szupermérföldkőből 23-at nem teljesített, és a 24.hu forrása szerint a helyzet mind a mai napig változatlan.
Közben a magyar költségvetésnek minden forrásra szüksége lenne. A kormány az idei és a jövő évi hiánycélt is a GDP 5 százalékára emelte, illetve Nagy Márton gazdasági miniszter egy megszorítást is bejelentett a banki különadó duplázásának formájában.
Megemeli a bankadót és a költségvetési hiánycélt a kormány – közölte Nagy Márton.